• Kalocsa településszerkezetére jellemző, hogy a szolgáltatások, önkormányzati és állami ügyintézési helyszínek, vendéglátóhelyek túlnyomó többsége a Belvárosban, a Szent István király út tengelye mentén helyezkedik el. Továbbá több oktatási intézmény is ugyanitt található. Ennek következménye, hogy ,,csúcsidőkben”, azaz hétköznapokon, munkaidőben, vagy például szombat délelőtt a főutca mentén hirtelen nő a közlekedési terhelés a lakosság természetes aktivitása által, ami magában hordozza a parkolás és autós közlekedés fokozott jelenlétét is.

    Több módon lehetne enyhíteni ezen a koncentrált nyomáson. Egyrészt megoldás a közlekedési hálózat fejlesztése, a meglévő utak tudatos fejlesztése és új közlekedési csatornák kialakítása a szükséges helyeken. Ennek kapcsán az utóbbi években több alapos, kidolgozott tervet is publikáltunk (lásd: északi elkerülő út a Főtér körül, harántirányú új belvárosi közlekedési útvonal nyitása a Grősz utcán át, város megfelelő elkerülését biztosító hálózat).

    Megoldás lehetne a decentralizáció, azaz a városközpontba koncentrált tevékenységek ,,kiszervezése” más városrészekbe. A Kertvárosban vagy Eperföldön, esetleg az Újvárosban kiemeltebb közterek mentén nyitott ATM-ek, ügyfélszolgálati irodák, esetleg kisebb posták máris új városi alközpontokat generálnának, amik csökkentenék a Belváros terhelését. Ráadásul a lerövidülő távolságok révén az autózás igénye is csökkenhet, hiszen gyalog és kerékpárral is percek alatt elérhető célok jönnének létre.

    Az autózás járulékos része a parkolás. Ma a városközpontban óriási területeket foglalnak el a felszíni, szabadtéri parkolók. A Búzapiac tér környéke szinte csak gépkocsiparkoló és betonozott felület, a posta háta mögött, a Negyvennyolcasok tere körül is óriási aszfaltmezők biztosítják a parkolási igényeket. Ezeken a területeken előnyös lenne a burkolt felületeket részben vagy egészben felszabadítani, parkosítani, élő városi köztérré alakítani, magyarán egy sokkal kiemeltebb, hasznosabb funkciónak átadni. Nem kizárólagos és minden esetben ideális megoldás, ám mégis egy irány a felszín alatti garázsok és felszín feletti parkolóházak létesítése.

    (tovább…)
  • 1 éves a Tomori Pál híd

    kategóriák: ,

    Egy éve adták át a Kalocsa és Paks közötti új Duna-hidat. Az átkelő tehát már egy éve szolgálja a környék közlekedési rendszerét, gazdaságát, turizmusát, mindennapi életünk számos szegmensét. Külön büszkeségünk, hogy a k.arc is részese volt a híd elnevezési folyamatának, hiszen az illetékes minisztériumot mi kerestük meg – többek között olvasóink, követőink javaslatai alapján – hivatalos előterjesztés formájában, hogy Tomori Pál érsek nevét viselje az építmény. A híd önmagában nagyszerű fejlemény városunknak, azonban hosszabb távon a ráhordó közlekedési rendszer, úthálózat kiépítése is szükséges lesz, hogy a kapacitását még jobban ki tudjuk használni.

    A híd elnevezéséről szóló javaslatunk megtekinthető ITT. A közekedési hálózat fejlesztéséről, aminek révén megnőhetne a híd szerepe és kihasználtsága, pedig ITT írtunk.

  • A k.arc Egyesület is részt vesz a NemArt Fesztiválon. Előadásunk címe: Városi fragmentum – építészeti értekezés a Zsinagógáról és a szomszéd foghíjtelekről időben és térben.

    A jobb időszakokat is látott zsinagóga és a szomszédos névtelen zöldterület a városkép egyik jellegzetes eleme. A kihasználatlan, lecsupaszított épület és az identitás nélküli, jó fekvésű közterület nagyon sok potenciált rejt magában. Hazánkban és Európában is számos sikeres, példaértékű, jól működő projekt lehet az (újra)hasznosítás és újragondolás előképe. Gondolkodjunk közösen ezen értékes helyszínek jövőjéről! Előadásunk egyfajta gondolatébresztő és figyelemfelhívás, hogy ezen városi helyszíneket méltóbb, újragondolt tartalommal és karakterrel lássuk el, külön kiemelve a zsinagóga melletti park hasznosítását.

    Nem titok, hogy a területtel a jövőben intenzívebben szeretnénk foglalkozni, ennek a folyamatnak az első, nyitóeseménye lesz a NemArt fesztiválos előadásunk.

    Mindenkit nagy szeretettel várunk!

    Facebook-esemény

  • Közzétettük a tagságról, valamint az egyesületbe való belépésről szóló mintákat, tájékoztatókat. Az egyesületi aloldalon is elérhető fájlok részletesen leírják, miként lehet az egyesület tagjává válni, valamint már elérhető a belépési nyilaktozat minta is.

  • Megalault a k.arc Egyesület

    kategóriák:

    Kedves Olvasók, Támogatók!

    Szeretnénk megosztani egy nagyszerű hírt a k.arc közösségéről. Mától egy komolyabb szervezeti formában, immáron egyesületként folytatjuk tevékenységünket. Sikeresen bejegyezték ugyanis a

    k.arc Építészeti és Urbanisztikai Egyesületet,

    röviden a k.arc Egyesületet.

    Több év gondolkodása, előkészítése előzte meg ezt, amitől azt reméljük, további új lehetőségek nyílnak meg Kalocsa építészetének gondozásában, fejlesztésében. Terveink között szerepel közösség építése, pályázati lehetőségek megragadása, kiadványok készítése és rendezvények, események szervezése is. Mindezekről alaposabb tájékoztatást fogunk adni hamarosan. Az egyesület weboldala, híreink hivatalos felülete a https://www.karckalocsa.hu/egyesulet/, amely a balra található menüsorban is látható már.

    Köszönjük az eddigi támogatásokat, visszajelzéseket, kritikákat, és leginkább a hűséges követést, olvasást, érdeklődést és segítséget az eddigiek során.

  • Kalocsa számos módon őrzi március 15. emlékét és kapcsolódik a forradalom örökségéhez. Elég csak arra gondolni, hogy a 12 pontot nyomtató nyomdászok Kalocsán alapítottak nyomdát a szabadságharcot követően. Hasonlóan nevezetes elem a Negyvennyolcasok terén található szoborcsoport. De miért?

    A szoborcsoport fotója. Forrás: Kalocsai Települési Értéktár

    A Batthyány-kormány ma látható galériáját több lépcsőben állíttatta Kalocsa városa. Elsőként a miniszterelnök központi, ülő, teljes alakos szobra készült el a felette lévő ívekkel. Ezt 2008. október 6-án avatták fel. Később kerültek helyükre a miniszterek, sorban: először Szemere Bertalan belügy, Deák Ferenc igazságügyi, Kossuth Lajos pénzügyi, Széchenyi István közmunka-és közlekedésügyi. Majd az utolsó fázisban Eötvös József vallás- és közoktatási, Mészáros Lázár hadügy, Klauzál Gábor földművelési-, ipar- és kereskedelemügyi és Esterházy Pál Antal, a király személye körüli miniszter. 2010-re vált teljessé a kompozíció, mikorra a Kossuth-címer is a helyére került az ívek metszéspontja felett.

    Olvass tovább!
  • Dr. Korbonits Dezsőné Somogyi Márta néven született 1934-ben Budapesten. 1957-ben szerezte meg diplomáját a Műegyetem Építészmérnöki Karán. A hazai urbanisztika és várostervezés központi szervezeténél, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetnél (VÁTI) helyezkedett el, ahol munkássága alapján folyamatosan egyre magasabb beosztásba került. Így lett idővel műteremvezető, majd végül vezető tervező építész, urbanista.

    Dr. Korbonits Dezsőné
    Olvass tovább!
  • Kalocsa utcáit járva sok olyan épületet találhatunk, aminek egy-egy ,,rokona”, előképe, alternatív változata is megépült – akár sokszáz kilométerrel távolabb. Városunk magyar (építészet)történelemben betöltött jelentős szerepének egyértelmű jele, hogy számtalan ilyen kapcsolatot tudunk megnevezni. Elég csak a már korábban bemutatott főszékesegyház – pesti egyetemi templom párosra gondolni. Néha pedig még egy utcán belül is találunk ilyen párhuzamosságot. Most egy újabb, hasonló, ám több évszázadot és nagyobb távolságokat lefedő viszonyrendszert mutatunk be.

    Ahogy a felvezetőben is utaltunk rá, az eperföldi (vagy hivatalos nevén Szent Imre-) templom, valamint a zsámbéki kolostortemplom a maguk sajátos módján testvérépületek. Sőt, a testvériségbe még a budapesti XIII. kerületi Lehel téri templom is beletartozik. Na hogyan?

    Olvass tovább!