k.arc

  • Ismét nyilvános az ÉTDR, íme a Főtér tervei

    kategóriák:
    Címkék: ,

    Az építészeti közügy. Különösen, ha közhasználatú beruházásokról van szó. Az ÉTDR felületén ennek megfelelően éveken át lehetett (anonimizált módon) böngészni a különböző típusú építésügyi eljárások közérdekű részleteit. Ez a gyakorlatban a projektekhez köthető helyszínrajzot és látványterveket jelentette annak érdekében, hogy az állampolgárok tisztában lehessenek azzal például, hogy a szomszédban milyen ház épül, a tervezett új iskola miként fog kinézni, vagy a főutca és környezete felújítása milyen fejlesztést is jelent stb-stb.

    A korábban érvényben lévő eljárásrend szerint ugyanis egy építésügyi eljárás megkezdésekor nem csak a komplett műszaki tervdokumentációt kellett mellékelni a hatóság számára. Hanem a projekt jellegét, léptékét alapvetően bemutató helyszínrajzot és látványterveket személyes adattartalom nélkül is csatolni kellett, ugyanis az építéshatóság azt közétette az ÉTDR nyilvános, mindenki számára elérhető felületén. Helységre, helyrajzi számra rákeresve bárki utánanézhetett, hogy zajlott-e/zajlik-e valamilyen építésügyi folyamat az adott helyszínen.

    2024-ben az előző kormány felelős minisztere megszüntette ezt a fajta a nyilvánosságot. 2024. augusztus 16-tól nem voltak elérhetők ezek a közérdekű információk, azonban az elmúlt napokban ismételten nyilvánossá vált az ÉTDR ezen részlege az országos főépítész és az építésügyért felelős miniszter döntésének köszönhetően. Ez azért nagyon fontos mérföldkő, mert általánosságban is fontos, hogy a hazai építészet hatósági felülete, az építésügy rendszere hozzáférhető, transzparens módon szolgálja a közt.

    Konkrét, kalocsai viszonylatban pedig azért nagy fejlemény, mert elérhetővé váltak számunkra olyan tervek, melyek eddig az ÉTDR ,,lezárása” miatt nem voltak megtekinthetők.

    Így most az alábbiakban tesszük közzé a Szentháromság tér felújítására vonatkozó terveket – kommentár nélkül. Ezen a linken érhetők el az ÉTDR felületén az eljárás részletei. Ezek a tervek a főtér-felújítás engedélyezési folyamatának részét képezik, és az ÉTDR publikumtól való elzárásának idején készültek.

  • di:vízió 1.0

    kategóriák:

    Eljött az idő, hogy a magyar kultúra napja alkalmából bejelentsük új rendezvénysorozatunkat, mely di:vízió névre hallgat – di:vízió, azaz dialógus és vízió. Egyesületünk célja az eseménnyel, hogy mindig egy adott tematika és helyszín mentén tárgyalja Kalocsa építészettörténetét, urbanisztikai kérdéseit. Célunk annak bizonyítása, hogy a kalocsai identitás része a városunk kimagasló építészete. A di:vízió egy sorozat, amely első alkalommal 2026. február 06-án, pénteken, 17:00-kor kerül megrendezésre a városi könyvtárban. A nyitóalkalom alcíme: Építészeti körkép: hol volt és hol lesz a kultúra helye Kalocsán?

    Részletes leírásért olvasd tovább e bejegyzést.

    Íme a rendezvény facebook-eseménye, kérünk minden érdeklődőt, hogy csatlakozzon: https://www.facebook.com/events/1477775950569496/

    Tovább!

  • Eltűnt Kalocsa – a volt belvárosi plébániatemplom

    kategóriák:
    Címkék:

    Kalocsa belvárosi plébániatemploma jelenleg egyben a főszékesegyháza is. Tehát a nagytemplom ma egyszerre a város egy részét lefedő plébánia széktemploma, és egyben az érsekség központi temploma is. Nem volt ez mindig így. Feltehetően középkori elődépület alapjaira a 18. század elején építették fel a belvárosi plébánia eredeti széktemplomát. Ez volt az eredeti belvárosi plébániatemplom, mely 17111 táján épült fel barokk stílusban, és a török utáni felszabadítást követően feltehetően ez volt a város első temploma. Ez azt jelenti, hogy egy, a nagytemplomnál is korábbi épületről van szó. Jelen cikkben nem a templom történetét tárjuk fel, hanem a rekonstrukciós modell készítésének hátterét, elveit.

    A templomot és mellette álló barokk plébániatemplomot 1878-ban1 bontották el, ma a helyén a néhai kisszeminárium, mai belvárosi tagiskola áll. A ’78-as bontásból eredően fényképek még alig állnak rendelkezésre az épületről, de mivel a nagytemplomhoz képest kevésbé jelentős épület volt, így rajzokon, festményeken, karcokon is kevéssé felfedezhető.

    Olvass tovább!

  • Címerek a falakon II. – A jószágkormányzóság

    kategóriák: , ,
    Címkék: , , ,

    Sorozatunk első részében az érseki kastély főhomlokzatán, a központi timpanon közepén található címerről írtunk. Ezúttal, a második részben ugyanazon a köztéren maradunk, csak az épület más. A Szentháromság tér másik domináns háza a volt jószágkormányzóság, azaz a volt hotel épülete.

    Fotó 1893-ból. Jól látható a címer a timpanon közepén. Forrás: Visky Károly Múzeum online fotótára

    A jelenleg ugyan felújított, de évek óta kihasználatlanul kallódó műemlék főhomlokzatán ugyanis eredetileg megtalálható volt egy igencsak grandiózus faragott kőcímer. Az épület történetét a későbbiekben részletesen tárgyaljuk majd, de a mára már nem létező címer bemutatásához tudnunk kell néhány fontos építéstörténeti adatot. A jószágkormányzóság épületét feltehetően az 1770-es években építették1. Rendeltetése az érseki birtokok, uradalom gazdasági és pénzügyi irányítását vezénylő központ volt, lényegében egy korabeli hivatali irodaháznak épült. Az egyszerű tömegű, jellegzetesen magyar barokk épület 5 + 3 + 5 axisos (ablaktengelyes) főhomlokzatának középső három tengelye felett található a meghatározó, karakteres timpanon. Ebbe a háromszögbe került bele egy érseki címer, melyről egyértelműen árulkodik a két oldalon megjelenő 4-4 bojtsoros motívum. A címer a korabeli fotók alapján becsülhetően a mai érseki kastélyon lévő címerhez hasonló, impozáns méretű faragvány volt.

    Olvass tovább!

  • Kalocsa főteréről I.

    kategóriák:

    Kalocsa építészettörténetének egyik fontos (ha nem a legfontosabb) eleme a főtér, azaz a Szentháromság tér. Itt találhatók meg a város leghíresebb épített örökségei, és ahogyan a neve is mutatja: ez a város fő tere. Sok tekintetben eltér ugyanakkor a tipikus magyar főterektől. Általában ezek ugyanis sokszor a város középpontjában helyezkednek el, legtöbbször valamilyen piaci, vásári tevékenység helyszíneként szolgáltak, nagyon sok esetben itt áll a városháza és/vagy egyéb fontos önkormányzati funkciójú épület stb.

    A főtér részlete 2025 nyarán. Forrás: saját fotó.

    Kalocsa főtere azonban más. Egyértelmű, hogy ez a terület az érsekség és a város domináns egyházi vonatkozásának centruma. Ám mégis kialakult egy sajátos, kétpólusú rendszer, hiszen a szent istváni egyházalapítás után később, lassabban formálódó, igazából az újkor idején megerősödő ,,szekuláris városközpont” máshol, a mai Sétáló utca és piactér közelében szerveződött. Nem a Szentháromság tér területén, melyet mindig is a nagytemplom és érseki székhely grandiózus képe uralt – múljtával és jelentőségével némileg a mindennapok nyüzsgése felett állva.

    Tovább!

  • A szocmodern épületek lehetőségei

    kategóriák:
    Címkék: ,

    Ismét egy példával jelentkezünk, ismét Veszprémből. Az ún. szocmodern épületekhez sokszor társítunk negatív gondolatokat, amit csak fokoz, hogy ezeknek a házaknak a többsége mára a karbantartás hiánya miatt sok esetben leromlott állapotú.

    Ugyanakkor majdnem minden városban találunk több jellegzetes, mindenki számára ismert ,,szocmodern” középületet, ami valahol a városközpontban áll. Kalocsán a belvárosban ez lehet akár a Duna áruház, a volt szolgáltatóház vagy éppen a patyolat.

    Forrás: octogon.hu

    Pedig ezeknek az épületeknek sokkal több az előnye, mint elsőre gondolnánk. A konzekvens részletmegoldások, blokkos-moduláris szerkesztés, a sokszor pillérvázas alapszerkezet mind lehetővé teszi a rugalmas átalakítást, a korszerűsítést és az újraértelmezést. Hazánkban szerencsére egyre több olyan jó példa akad, ami bizonyítja, hogy mind külső esztétikában, mind belsőépítészetben jelentős előrelépés érhető el ezen házak esetében.

    Az alábbi linken a Dimitrov művelődési ház átalakulása, újraértelmezése tekinthető meg. Gondoljunk csak bele, mi volna, ha ilyen minőségben újulna meg a szolgáltatóház helyi vállalkozások irodái, üzletek, garzonlakások számára!

  • A veszprémi érsekség központjának megújulása

    kategóriák:
    Címkék: , , , ,

    Számos alkalommal mutattunk már be olyan jó gyakorlatokat, előképeket, melyeket városunkban is alkalmazhatónak vélünk, javaslunk. Jöjjön most egy különösen releváns példa, amit az Építészfórum legújabb galériáján át ismertetünk!

    Kép forrása: epiteszforum.hu

    Az építészet közügy. Különösen akkor, ha városunk, hazánk közös értékeiről, örökségéről van szó. Éppen ezért nagyon fontos a transzparencia, a kommunikáció. A veszprémi várnegyed megújulása példaértékű e tekintetben, hiszen a várban történő építkezéseket és rekonstrukciókat rendszeresen megismerhettük beszámolók, cikkek, képgalériák révén. Veszprémben ugyanúgy van főszékesegyház, érseki palota, nagyszeminárium, elegáns közterek, kanonoki ház, szentháromság-szobor, és egyebek, melyeket a projekt érintett.

    A veszprémi várnegyed történelmi léptékű megújulása 2020-ban kezdődött és várhatóan idén véget is – a közvélemény bevonása mellett.

  • Parkoló helyett köztér? Lehet-e ilyet Kalocsán?

    kategóriák:
    Címkék: , ,

    Kalocsa településszerkezetére jellemző, hogy a szolgáltatások, önkormányzati és állami ügyintézési helyszínek, vendéglátóhelyek túlnyomó többsége a Belvárosban, a Szent István király út tengelye mentén helyezkedik el. Továbbá több oktatási intézmény is ugyanitt található. Ennek következménye, hogy ,,csúcsidőkben”, azaz hétköznapokon, munkaidőben, vagy például szombat délelőtt a főutca mentén hirtelen nő a közlekedési terhelés a lakosság természetes aktivitása által, ami magában hordozza a parkolás és autós közlekedés fokozott jelenlétét is.

    Több módon lehetne enyhíteni ezen a koncentrált nyomáson. Egyrészt megoldás a közlekedési hálózat fejlesztése, a meglévő utak tudatos fejlesztése és új közlekedési csatornák kialakítása a szükséges helyeken. Ennek kapcsán az utóbbi években több alapos, kidolgozott tervet is publikáltunk (lásd: északi elkerülő út a Főtér körül, harántirányú új belvárosi közlekedési útvonal nyitása a Grősz utcán át, város megfelelő elkerülését biztosító hálózat).

    Megoldás lehetne a decentralizáció, azaz a városközpontba koncentrált tevékenységek ,,kiszervezése” más városrészekbe. A Kertvárosban vagy Eperföldön, esetleg az Újvárosban kiemeltebb közterek mentén nyitott ATM-ek, ügyfélszolgálati irodák, esetleg kisebb posták máris új városi alközpontokat generálnának, amik csökkentenék a Belváros terhelését. Ráadásul a lerövidülő távolságok révén az autózás igénye is csökkenhet, hiszen gyalog és kerékpárral is percek alatt elérhető célok jönnének létre.

    Sopron új parkolóháza. Kalocsán is lehetne. Forrás: Építészfórum, fotó: Bujnovszky Tamás

    Az autózás járulékos része a parkolás. Ma a városközpontban óriási területeket foglalnak el a felszíni, szabadtéri parkolók. A Búzapiac tér környéke szinte csak gépkocsiparkoló és betonozott felület, a posta háta mögött, a Negyvennyolcasok tere körül is óriási aszfaltmezők biztosítják a parkolási igényeket. Ezeken a területeken előnyös lenne a burkolt felületeket részben vagy egészben felszabadítani, parkosítani, élő városi köztérré alakítani, magyarán egy sokkal kiemeltebb, hasznosabb funkciónak átadni. Nem kizárólagos és minden esetben ideális megoldás, ám mégis egy irány a felszín alatti garázsok és felszín feletti parkolóházak létesítése.

    (tovább…)