Kalocsa utcáit járva sok olyan épületet találhatunk, aminek egy-egy ,,rokona”, előképe, alternatív változata is megépült – akár sokszáz kilométerrel távolabb. Városunk magyar (építészet)történelemben betöltött jelentős szerepének egyértelmű jele, hogy számtalan ilyen kapcsolatot tudunk megnevezni. Elég csak a már korábban bemutatott főszékesegyház – pesti egyetemi templom párosra gondolni. Néha pedig még egy utcán belül is találunk ilyen párhuzamosságot. Most egy újabb, hasonló, ám több évszázadot és nagyobb távolságokat lefedő viszonyrendszert mutatunk be.
Ahogy a felvezetőben is utaltunk rá, az eperföldi (vagy hivatalos nevén Szent Imre-) templom, valamint a zsámbéki kolostortemplom a maguk sajátos módján testvérépületek. Sőt, a testvériségbe még a budapesti XIII. kerületi Lehel téri templom is beletartozik. Na hogyan?
Nemrégiben mutattuk be a Kalocsa környéki közlekedési hálózatot érintő első cikkünket. Célja a város környéki különböző útvonalak, rendszerek feltérképezése és azok fejlesztési lehetőségeinek bemutatása volt. Az első cikkben a közúti közlekedésre koncentráltunk, nem lesz ez másképp most sem. Korábban azt mutattuk be, hogy miért van nagy szükség a várost elkerülő főút folytatására, valamint az új Duna-híd keleti továbbvezetésére. Utóbbit annak érdekében, hogy mélyebben fel tudja tárni a megye belső területeit és megnőjön a híd vonzáskörzete. Jelen cikkünkben ezen koncepciókat folytatjuk a vármegyei és országos területrendezési szándékokat feldolgozva, valamint saját javaslatokat megfogalmazva. Nos, folytassuk!
A tolnai / nyugati továbbvezetés
Előző cikkünk utolsó megállapítása, hogy a kiskőrös felé vezető út részleges fejlesztésével, keceli irányban, kelet felé kell továbbvezetni az 512-es számú főutat. Így az új híd keleti vonzáskörzete már jelentősen megnő, az M6-osra való ráhordási terület gyarapodik. Ugyanez a logika a Duna túloldalán, Tolna vármegyében is érvényesíthető. Már említettük, hogy a hazai dunai hídfejlesztéseket gyakran éri az a (jogos) kritika, hogy közvetlenül csak a partmenti kisebb területeket köti össze az átkelő, és nem tárja fel a belsőbb vidékeket. Amennyiben a Tomori Pál hídon átvezető főút az M6-oson túl is továbbfut, úgy a belső tolnai részeket is elérheti a híd hatása, vonzása. Ráadásul Tolna vármegyében az alföldinél kisebb falvas településhálózat, és a földrajzi adottságokból adódóan szeparáltabb, észak-déli irányultságú térségek jellemzők. Tehát egy kelet-nyugati új közlekedési csatorna fontos, hiányzó összeköttetéseket pótolna. Javaslatunk ez alapján, hogy Tengelicet elkerülve Kölesd felé folytatódjon az útvonal, és legalább az első országos főútig, a 63-asig fusson. Végeredményben egy Tolna vármegye közepétől induló, egészen a Kiskunság centrumát elérő, kelet-nyugati tengely jönne létre. Ennek az útvonalnak a felezőjében, az 51-es főúttal való metszéspontjában fekszik Kalocsa mint felértékelődő csomópont. Mindez áruszállítási, logisztikai, ipari szempontból nagy előny lenne, valamint tömegközlekedéssel is több irányból válna elérhető városunk, mely súlyponti szerepét is növelné.
A nyugati folytatás térképen ábrázolva. Az 512-es nyugat felé az M6-oson túl is fontos és hiánypótló szerepet kapna, fontos kelet-nyugati kapcsolat jönne létre. Minimum a 63-as útig érdemes a folytatásban gondolkodni.Olvasd tovább!
1984-ben készült el Kalocsa komplex, felülvizsgált rendezési és szabályozási terve. A terv a korábbi, 1965-ös és 70-es években készült hasonló tervek aktualizált, újragondolt, összedolgozott eredménye. Célja, hogy az akkoriban az ország legkiemelkedőbb műemléki városközpontjai közé emelt Kalocsa belvárosának jövőképét, szabályozási és fejlesztési céljait felvázolja. A terv annyira szerteágazó és a közelmúlt fejlesztéseire is jelentős hatással bírt, így a későbbiekben kifejezett célunk az alapos feldolgozása és bemutatása. Jelen cikkben azonban az érseki magtárral foglalkozó tematikus sorozatunk részeként az épületre vonatkozó részleteket ismertetjük.
A ’84-es rendezési terv két szinten foglalkozik a magtárral és környékével. Elsőként egy általános, teljes városközpontot érintő léptékben jelöli ki az épület lehetséges jövőjét. A városközpontként definiált terület határát a mai Martinovics, Eszperantó és Magtár utcáknál jelölték ki a tervezők, azaz a magtár e terület határán feküdt. Szembetűnő, hogy a terv a történeti előzmények és hasonló funkciók okán a magtár épületét a volt érseki lovardával kvázi egységként kezeli, a helyi termelő ágazatok bemutatótereként képzeli el. Míg a lovardában piac jellegű kirakodó terek, műhelyek, alkotóterek kapnak helyet, addig a magtár mezőgazdasági múzeumként, azaz tulajdonképpen a paprika múzeumként funkcionál.
Néhány hete adták át a Tomori Pál hidat. A hídavatás révén nem csak egyszerűen megnyílt egy új útszakasz a Duna két partja között, hanem is meghosszabbodott az 512-es számú másodrendű főút. Eddig ez az útvonal csak Kalocsa északi elkerülőjét fedte le, így azonban az 51-es sz. főúttól az M6-os autópályáig tart. Ezzel az utóbbi évtizedek legnagyobb léptékű fejlesztése valósult meg a Kalocsa környéki közúti hálózatban. Azonban ez a hálózat (mely nem csak az utakat jelenti, érthető ezalatt a vasút, a kerékpárutak, de akár a vízi közlekedés is) további jelentős lehetőségeket rejt magában. Jelen cikksorozatunk célja a meglévő állapot, valamint a számtalan fejlesztési irány és koncepció, illetve általunk megfogalmazott javaslatok egy csokorba gyűjtése.
A sorozatunk első eleme első sorban a gépjárműs közlekedési kapcsolatokra fókuszál. Ezen belül is leginkább a már említett 512-es főútra. A nevezett másodrendű főút eredetileg Kalocsa város külterületi, főúti elkerülőjének északi szakasza volt nagyjából 20 éven át. Célja az 51-es forgalmának csillapítása a városon belül azzal, hogy a repülőtéri ipari park, valamint a Duna melletti kistelepülések elérését a várost elkerülve biztosítja észak felől. E főútnak végül az elmúlt évtized végén két lehetséges meghosszabbítása merült fel:
az elkerülő folytatása a város nyugati oldalán, dél felé, Bátya, majd Baja irányába a Meszesi utat átmetszve. Távlatilag tehát ide helyeződhet át az 51-es útvonala, amely így a városmagot nem érintené.
Valamint a nyugati folytatása a tervezett új Duna-hídon át, az M6-os irányába. Mára már tudjuk, hogy utóbbi verzió végül meg is valósult, ma már használjuk is.
A jelenlegi állapot térképe
A megvalósult hosszabbítás kapcsán meg kell jegyezni azt az általános jelenséget (mondhatjuk: hibát), amely hasonló projekteket jellemez hazánkban. Nevezetesen azt, hogy egyszer, pontszerűen történik egy nagyobb beruházás, amelyet utána évtizedekig nem követ semmilyen továbbfejlesztés. Konkrétan a Duna-hidak esetében pedig sokszor csak a két közvetlen part összekötése megy végbe, a parttól távolabbi területeket nem tárják fel (gondoljunk a szekszárdi vagy a dunaújvárosi hídra!). Jelen cikk alapötletét pontosan az adja, hogy megvizsgáljuk, miként lehetne az előbb említett hibákból okulva a fejlesztéseket lépésről lépésre, szakaszokban folytatni.
A téma továbbra is aktuális városunkban, és korunk egyik legfontosabb helyi városfejlesztési kérdéskörét veti fel. E kerek évforduló kapcsán szeretnénk kifejezni elkötelezettségünk koncepciónk mellett, állítva, hogy az azóta született ajánlatok közül továbbra is ez lenne Kalocsa számára a legelőremutatóbb, komplex megoldás.
A Szentháromság teret északról, új fejlesztési területek bevonásával szimultán kell kerülni, nem a Belváros ezeréves szövetét áttörve.
A többi nyilvános tervanyagra itt reagáltunk: [https://www.karckalocsa.hu/reakcio-a-…] Mindezeket kicsit több, mint fél éve kiegészítettük a Grősz utcai MEGNYITÁS címet viselő anyagunkkal ➡︎ [https://www.karckalocsa.hu/megnyitas…], mely bár önálló javaslat, de egy ma hiányzó keresztirányú tengely létrehozását szorgalmazza, és így szorosan kapcsolódik a városi közlekedési egyensúly korrekciójához.
Bízunk benne, hogy egy nap ezek mindegyike megvalósulhat!
Örömmel tájékoztatunk mindenkit, hogy az általunk hivatalos úton kezdeményezett, online kampánnyal és kalocsai köztiszteletben álló személyek megszólításával támogatott előterjesztést siker koronázta. A hamarosan átadásra kerülő új Duna-hidat TOMORI PÁL HÍD névre keresztelték el. Nagyon-nagyon köszönjük a sok-sok támogató gondolatot, hozzászólást, külön köszönet Dr. Meszlényi Rózsa rektor emerita asszonynak a támogató leveléért. A sajtóban több módon látott napvilágot az utóbbi héten a hír, így szeretnénk egy – némileg saját szemszögön keresztül – bemutatott kronológiát ismertetni olvasóink számára.
Sikerült!
2023. szeptember 21-én indítottuk el a névadási kampányt online formában. A beérkező hozzászólások, gondolatok és ötletek után október 6-án jelentettük be itt, honlapunkon és egyéb felületeinken, hogy a k.arc névjavaslata a Tomori Pál híd lesz. A bejelentés részeként megosztottuk azt az előterjesztést is, amit a hatályos jogszabályokban rögzített módon készítettünk, hogy a javaslatunk hivatalos úton is a döntéshozók elé kerülhessen. Ennek módja az Építési és Közlekedési Minisztérium nekünk küldött, írásos tájékoztatása alapján a következő:
Az elmúlt évek egyik jelentősebb városi építési projektje az új óvoda tömb létesítése. Ennek keretein belül, az Ifjúsági ház udvarát felhasználva az első ütemben, új óvodaépület létesült a Petőfi és Erkel utcák sarkán. Az intézmény neve Lurkópalota lett. A beruházás részeként a környező közterületeken is változások történtek, hiszen zebrák létesültek, forgalomtechnikai terelők kerültek ki és változások léptek életbe. Az Ifjúsági ház épülete többlépcsős felújítás révén ideiglenes funkciót kapott. Nagyjából itt állunk most, 2024. tavaszán.
Az utóbbi hetek híre volt, hogy az önkormányzat megkötötte az építési kivitelezési szerződést a Lurkópalota második ütemére, melynek révén további három csoporttal bővül az intézmény, ezáltal az épület is. Maga a hír nem volt meglepetés, hiszen már korábban is tudhatta az érdeklődő közvélemény, hogy az óvoda végső kialakításában 6 csoportos lesz.
A Lurkópalota még bővítés előtt, az Ifjúsági ház még felújítás előtt – a tavalyi állapot. De milyen lesz jövőre?
A második ütem úgy tud megvalósulni, hogy a közös terek és kiszolgáló helyiségek nagy része már az első ütem részeként megvalósult, most első sorban a további három csoportszoba és a gyerekek által használt további új terek létesülnek. Az Ifjúsági ház parkja ehhez azonban már kicsi, így szintén korábbi híradásokból tudjuk, hogy az Erkel Ferenc utcai első szomszéd megvásárlásával és bontásával az önkormányzat megnöveli a kert méretét.
Nemsokára bemutatkozik régi-új projektünk. Ennek során városunk mára eltűnt épületeit mutatjuk be nektek több módszerrel. A projekt gyökere egy 2021-es, néhai zsinagógáról szóló cikkünk. A folytatásban fényképek, cikkek, rajzok és kiemelt esetekben 3D modellek segítségével ismerhetitek meg jobban a ma már nem létező városi építményeket.
Olvasóink segítségét kérjük! Ki mit tud a Magtár képen látható, mára eltűnt szomszédairól? A fotón látható gazdasági épületeket kb. 20 éve elbontották, miközben műemléki védettségre voltak javasoltak, küllemük alapján a Magtárhoz hasonló korú, állapotú és értékű épületekről volt szó. Segítsetek, hogy többet tudhassunk róluk! A napokban a rendelkezésre álló információinkból összefoglaló cikkel jelentkezünk.
Az érsekuradalmi magtár joggal nevezhető különleges épületnek. Ennek oka részben az épület többszáz éves kora és roppant méretei, ugyanakkor a hosszú történetének csak igen kevés pontos részletét, fordulatát ismerjük. Alapvető kérdés már az is, hogy pontosan mikor és kinek a tervei alapján épület (bár utóbbi kérdéskör mégsem annyira meghökkentő, hiszen a távoli múltban sok esetben egy-egy tapasztaltabb építőmester is kiváló műszaki és építészeti elképzeléseket volt képes valósággá formálni anélkül, hogy konkrét tervrajzok – azaz levéltári hagyatékok keletkeztek volna). A hónap során a Magtár múltját, jelenét és jövőjét taglaló cikkeink közül az első az épület történetét igyekszik feltárni.
Az érseki Magtár egy mára erősen leamortizálódott, barokk korban épület gazdasági épület. Lokációját tekintve már kiesik a szűken értelmezett Belváros területéből, ugyanakkor tudnunk kell, hogy ez a ma leginkább lakóövezetes városrész (Martinovics, Magtár, Kunszt, Eszperantó utcák és környezete) korábban az érseki gazdasági uradalom szíve volt. Elég csak arra gondolni, hogy a Kunszt utcai óvodát és fazekas műtermet magába foglaló érseki Lovarda is található. Sőt, a 48-as házak utcai, hajdani szolgálati lakások és házak is az uradalmi cselédség otthonául szolgáltak. Volt itt még ezen kívül majorság, legelő, kaszáló, állattartó épületek, ami nem véletlen, hiszen ezen területen egy ún. görönd, azaz kissé magasabb, szárazabb sík terület volt található. Összefoglalva tehát a Magtár az újkori város északkeleti szélén, az érseki gazdasági övezet középpontjában épület fel.
