k.arc

  • Címerek a falakon II. – A jószágkormányzóság

    kategóriák: , ,
    Címkék: , , ,

    Sorozatunk első részében az érseki kastély főhomlokzatán, a központi timpanon közepén található címerről írtunk. Ezúttal, a második részben ugyanazon a köztéren maradunk, csak az épület más. A Szentháromság tér másik domináns háza a volt jószágkormányzóság, azaz a volt hotel épülete.

    Fotó 1893-ból. Jól látható a címer a timpanon közepén. Forrás: Visky Károly Múzeum online fotótára

    A jelenleg ugyan felújított, de évek óta kihasználatlanul kallódó műemlék főhomlokzatán ugyanis eredetileg megtalálható volt egy igencsak grandiózus faragott kőcímer. Az épület történetét a későbbiekben részletesen tárgyaljuk majd, de a mára már nem létező címer bemutatásához tudnunk kell néhány fontos építéstörténeti adatot. A jószágkormányzóság épületét feltehetően az 1770-es években építették1. Rendeltetése az érseki birtokok, uradalom gazdasági és pénzügyi irányítását vezénylő központ volt, lényegében egy korabeli hivatali irodaháznak épült. Az egyszerű tömegű, jellegzetesen magyar barokk épület 5 + 3 + 5 axisos (ablaktengelyes) főhomlokzatának középső három tengelye felett található a meghatározó, karakteres timpanon. Ebbe a háromszögbe került bele egy érseki címer, melyről egyértelműen árulkodik a két oldalon megjelenő 4-4 bojtsoros motívum. A címer a korabeli fotók alapján becsülhetően a mai érseki kastélyon lévő címerhez hasonló, impozáns méretű faragvány volt.

    Olvass tovább!

  • Kalocsa főteréről I.

    kategóriák:

    Kalocsa építészettörténetének egyik fontos (ha nem a legfontosabb) eleme a főtér, azaz a Szentháromság tér. Itt találhatók meg a város leghíresebb épített örökségei, és ahogyan a neve is mutatja: ez a város fő tere. Sok tekintetben eltér ugyanakkor a tipikus magyar főterektől. Általában ezek ugyanis sokszor a város középpontjában helyezkednek el, legtöbbször valamilyen piaci, vásári tevékenység helyszíneként szolgáltak, nagyon sok esetben itt áll a városháza és/vagy egyéb fontos önkormányzati funkciójú épület stb.

    A főtér részlete 2025 nyarán. Forrás: saját fotó.

    Kalocsa főtere azonban más. Egyértelmű, hogy ez a terület az érsekség és a város domináns egyházi vonatkozásának centruma. Ám mégis kialakult egy sajátos, kétpólusú rendszer, hiszen a szent istváni egyházalapítás után később, lassabban formálódó, igazából az újkor idején megerősödő ,,szekuláris városközpont” máshol, a mai Sétáló utca és piactér közelében szerveződött. Nem a Szentháromság tér területén, melyet mindig is a nagytemplom és érseki székhely grandiózus képe uralt – múljtával és jelentőségével némileg a mindennapok nyüzsgése felett állva.

    Tovább!

  • A szocmodern épületek lehetőségei

    kategóriák:
    Címkék: ,

    Ismét egy példával jelentkezünk, ismét Veszprémből. Az ún. szocmodern épületekhez sokszor társítunk negatív gondolatokat, amit csak fokoz, hogy ezeknek a házaknak a többsége mára a karbantartás hiánya miatt sok esetben leromlott állapotú.

    Ugyanakkor majdnem minden városban találunk több jellegzetes, mindenki számára ismert ,,szocmodern” középületet, ami valahol a városközpontban áll. Kalocsán a belvárosban ez lehet akár a Duna áruház, a volt szolgáltatóház vagy éppen a patyolat.

    Forrás: octogon.hu

    Pedig ezeknek az épületeknek sokkal több az előnye, mint elsőre gondolnánk. A konzekvens részletmegoldások, blokkos-moduláris szerkesztés, a sokszor pillérvázas alapszerkezet mind lehetővé teszi a rugalmas átalakítást, a korszerűsítést és az újraértelmezést. Hazánkban szerencsére egyre több olyan jó példa akad, ami bizonyítja, hogy mind külső esztétikában, mind belsőépítészetben jelentős előrelépés érhető el ezen házak esetében.

    Az alábbi linken a Dimitrov művelődési ház átalakulása, újraértelmezése tekinthető meg. Gondoljunk csak bele, mi volna, ha ilyen minőségben újulna meg a szolgáltatóház helyi vállalkozások irodái, üzletek, garzonlakások számára!

  • A veszprémi érsekség központjának megújulása

    kategóriák:
    Címkék: , , , ,

    Számos alkalommal mutattunk már be olyan jó gyakorlatokat, előképeket, melyeket városunkban is alkalmazhatónak vélünk, javaslunk. Jöjjön most egy különösen releváns példa, amit az Építészfórum legújabb galériáján át ismertetünk!

    Kép forrása: epiteszforum.hu

    Az építészet közügy. Különösen akkor, ha városunk, hazánk közös értékeiről, örökségéről van szó. Éppen ezért nagyon fontos a transzparencia, a kommunikáció. A veszprémi várnegyed megújulása példaértékű e tekintetben, hiszen a várban történő építkezéseket és rekonstrukciókat rendszeresen megismerhettük beszámolók, cikkek, képgalériák révén. Veszprémben ugyanúgy van főszékesegyház, érseki palota, nagyszeminárium, elegáns közterek, kanonoki ház, szentháromság-szobor, és egyebek, melyeket a projekt érintett.

    A veszprémi várnegyed történelmi léptékű megújulása 2020-ban kezdődött és várhatóan idén véget is – a közvélemény bevonása mellett.

  • Parkoló helyett köztér? Lehet-e ilyet Kalocsán?

    kategóriák:
    Címkék: , ,

    Kalocsa településszerkezetére jellemző, hogy a szolgáltatások, önkormányzati és állami ügyintézési helyszínek, vendéglátóhelyek túlnyomó többsége a Belvárosban, a Szent István király út tengelye mentén helyezkedik el. Továbbá több oktatási intézmény is ugyanitt található. Ennek következménye, hogy ,,csúcsidőkben”, azaz hétköznapokon, munkaidőben, vagy például szombat délelőtt a főutca mentén hirtelen nő a közlekedési terhelés a lakosság természetes aktivitása által, ami magában hordozza a parkolás és autós közlekedés fokozott jelenlétét is.

    Több módon lehetne enyhíteni ezen a koncentrált nyomáson. Egyrészt megoldás a közlekedési hálózat fejlesztése, a meglévő utak tudatos fejlesztése és új közlekedési csatornák kialakítása a szükséges helyeken. Ennek kapcsán az utóbbi években több alapos, kidolgozott tervet is publikáltunk (lásd: északi elkerülő út a Főtér körül, harántirányú új belvárosi közlekedési útvonal nyitása a Grősz utcán át, város megfelelő elkerülését biztosító hálózat).

    Megoldás lehetne a decentralizáció, azaz a városközpontba koncentrált tevékenységek ,,kiszervezése” más városrészekbe. A Kertvárosban vagy Eperföldön, esetleg az Újvárosban kiemeltebb közterek mentén nyitott ATM-ek, ügyfélszolgálati irodák, esetleg kisebb posták máris új városi alközpontokat generálnának, amik csökkentenék a Belváros terhelését. Ráadásul a lerövidülő távolságok révén az autózás igénye is csökkenhet, hiszen gyalog és kerékpárral is percek alatt elérhető célok jönnének létre.

    Sopron új parkolóháza. Kalocsán is lehetne. Forrás: Építészfórum, fotó: Bujnovszky Tamás

    Az autózás járulékos része a parkolás. Ma a városközpontban óriási területeket foglalnak el a felszíni, szabadtéri parkolók. A Búzapiac tér környéke szinte csak gépkocsiparkoló és betonozott felület, a posta háta mögött, a Negyvennyolcasok tere körül is óriási aszfaltmezők biztosítják a parkolási igényeket. Ezeken a területeken előnyös lenne a burkolt felületeket részben vagy egészben felszabadítani, parkosítani, élő városi köztérré alakítani, magyarán egy sokkal kiemeltebb, hasznosabb funkciónak átadni. Nem kizárólagos és minden esetben ideális megoldás, ám mégis egy irány a felszín alatti garázsok és felszín feletti parkolóházak létesítése.

    (tovább…)

  • 1 éves a Tomori Pál híd

    kategóriák: ,
    Címkék: ,

    Egy éve adták át a Kalocsa és Paks közötti új Duna-hidat. Az átkelő tehát már egy éve szolgálja a környék közlekedési rendszerét, gazdaságát, turizmusát, mindennapi életünk számos szegmensét. Külön büszkeségünk, hogy a k.arc is részese volt a híd elnevezési folyamatának, hiszen az illetékes minisztériumot mi kerestük meg – többek között olvasóink, követőink javaslatai alapján – hivatalos előterjesztés formájában, hogy Tomori Pál érsek nevét viselje az építmény. A híd önmagában nagyszerű fejlemény városunknak, azonban hosszabb távon a ráhordó közlekedési rendszer, úthálózat kiépítése is szükséges lesz, hogy a kapacitását még jobban ki tudjuk használni.

    A híd elnevezéséről szóló javaslatunk megtekinthető ITT. A közekedési hálózat fejlesztéséről, aminek révén megnőhetne a híd szerepe és kihasználtsága, pedig ITT írtunk.

  • Városi fragmentum – a k.arc Egyesület a nemArt fesztiválon

    kategóriák:
    Címkék: , ,

    A k.arc Egyesület is részt vesz a NemArt Fesztiválon. Előadásunk címe: Városi fragmentum – építészeti értekezés a Zsinagógáról és a szomszéd foghíjtelekről időben és térben.

    A jobb időszakokat is látott zsinagóga és a szomszédos névtelen zöldterület a városkép egyik jellegzetes eleme. A kihasználatlan, lecsupaszított épület és az identitás nélküli, jó fekvésű közterület nagyon sok potenciált rejt magában. Hazánkban és Európában is számos sikeres, példaértékű, jól működő projekt lehet az (újra)hasznosítás és újragondolás előképe. Gondolkodjunk közösen ezen értékes helyszínek jövőjéről! Előadásunk egyfajta gondolatébresztő és figyelemfelhívás, hogy ezen városi helyszíneket méltóbb, újragondolt tartalommal és karakterrel lássuk el, külön kiemelve a zsinagóga melletti park hasznosítását.

    Nem titok, hogy a területtel a jövőben intenzívebben szeretnénk foglalkozni, ennek a folyamatnak az első, nyitóeseménye lesz a NemArt fesztiválos előadásunk.

    Mindenkit nagy szeretettel várunk!

    Facebook-esemény

  • Tájékoztató az egyesületi tagságról

    kategóriák:

    Közzétettük a tagságról, valamint az egyesületbe való belépésről szóló mintákat, tájékoztatókat. Az egyesületi aloldalon is elérhető fájlok részletesen leírják, miként lehet az egyesület tagjává válni, valamint már elérhető a belépési nyilaktozat minta is.