A hónap folyamán több cikk, térképek, fotók, gondolatok, tervek és javaslatok kapcsán fogjuk körüljárni a volt Érsekuradalmi Magtár múltját, jelenét és jövőjét. Igen egyedülálló épületről beszélünk, mely jelenleg méltatlan állapotban van. Kövessétek bejegyzéseink, hogy közösen gondolkodhassunk a magtár történetének következő, remélhetőleg méltóbb fejezetéről.
A Kossuth Lajos utca egyik legimpozánsabb épülete a hajdani Tanítók háza, amely ismert még Hunyadi Kollégium néven is. Az utca Kalocsa legnagyvonalúbb közterülete, hiszen bár fajsúlya a városon belül elmarad a Szent István király utcától, az utcakép igen tudatos, következetes, komplex várostervezés eredménye. Az utca menti házak között ütemesen szélesedő tér, a kórház előtti fasor, a nyílegyenes vonalvezetés (kiindulópontjában a Főtérrel), az északi oldalon sorakozó valaha volt kúriák, középületek pavilonos elrendezése mind egy nagyvárosi sugárút jellegét idézik. Ennek a nagyon igényes, párját ritkító városszöveti elemnek az egyik központi épülete a Tanítók háza.
Berauer József tanár előterjesztésére a Kalocsavidéki Római Katholikus Tanítóegylet felhívást tett közzé 1894. április 12-én, amelyben szorgalmazta, hogy a millennium évében kollégium épüljön az egyházmegye tanítóinak gyermekei számára. Az adakozás kiemelkedő mozzanata, hogy Császka György érsek 2400 öles területet vásárolt meg a jezsuiták akkori kertjéből és erdejéből (mely akkoriban a mai Kígyó, Malom és Kossuth utcák háromszögében, valamint a Kossuth utcától északra, a Martinovics utcától a kórházig terült el). Az érsek ezen felül jelentős anyagi hozzájárulással is segítette az adakozást.
Olvass tovább!A Földhivatal épülete nagyon különleges helyzetbe került 2024 elejére. Eredetileg az épület kanonoki iker lakóházként, illetve pontosabban a nagyprépostok lakhelyeként létesült az 1700-as évek végén. Ezzel az információval, valamint az épület lokációjával nagyjából egyértelművé válik, hogy a ház szerves, szoros egységet alkot a további, hasonló kialakítású kanonoki lakóházakkal (mai Astriceum épülete, Katolikus Óvoda és Katona-ház). Azt is elmondhatjuk, hogy kanonoki lakokon túl a Szentháromság tér és környéke barokk-későbarokk műemlékeivel együtt egy európai szinten unikális épületcsoportot és történeti emlékhelyet képez. Ennyit az elsődleges hasonlóságokról.
Azonban a történelem viharaiban úgy alakult, hogy az államosítást követően honvédségi lakások települtek be, majd a rendszerváltást követően sorsa elszakadt a társépületektől: sem piaci alapú hasznosítás nem került szóba (mint a hotel esetén), sem az egyház nem tudta ismételten használatba venni, sem az állam nem tudta valódi élettel megtölteni. Az épületbe került a városi földhivatal, valamint néhány politikai párt települési székhelye. Az érintett szervezetek sorvadásával és leépülésével az épület sorsa is folyamatosan rosszabbodott.
A végeredmény ma már látszik. A nagypréposti palota évek óta levert és leesett homlokzati falszakaszokkal, védőtetővel, beázó tetőszerkezettel és általánosan egyre rosszabb állapotban várja jobb sorsát. Nagyon kettős ez az állapot, hiszen a testvérépületek mindegyike az utóbbi 1-2 évtized során megújult, így (legalább is kívülről) kiváló, gyönyörű képet mutat. A földhivatal kalocsai székháza pedig kispadra került. Eddig.
Olvass tovább!Tisztelt Városlakók! Kedves Olvasóink!
Rövid írásaink, cikkek, kampányaink mellett a háttérben folyamatosan dolgozunk több nagyobb terv, gondolat, koncepció kidolgozásán és papírra vetésén. Legújabb felvetésünk a Belváros közepes léptékű fejlesztési és rehabilitációs projektje.
Bemutatjuk a Grősz József utca teljes körű felújítására vonatkozó javaslatunk, mely során egy már rég óta tervezett alapgondolatot dolgoztunk ki és konkretizáltunk. A Grősz utca fejlesztése évtizedek óta a helyi rendezési tervek egyik alappillére, lényege a Szent István utca és a Petőfi utca komplex összekapcsolása, ezáltal egy új városi tengely kialakítása. A terv eredménye egy olyan új tengely, mely jelentősen javítva a keresztirányú forgalom haladását a Kertváros és a piac, valamint a kórház környéke és keleti városrészek között. Ennek révén érezhetően hozzájárul a Főtér elkerülő forgalmának levezetéséhez is.
Olvass továbbSzeptemberben indítottuk el online kampányunkat, melynek célja, hogy a hamarosan átadásra kerülő új Duna-híd Kalocsa és Paks között a Tomori Pál híd nevet viselje. Igyekszünk a kalocsai közönség megszólítása mellett a városban közismert, köztiszteletnek örvendő személyiségeket közvetlenül is megszólítani. Szeretnénk most megosztani elsőként Dr. Meszlényi Rózsa levelét, aki a Tomori Pál Főiskola alapítójaként, rektor emeritájaként támogatja a Tomori híd elnevezés gondolatát.
2015-ben a Kormány döntött a Kalocsa és Paks között létesítendő új dunai híd megépítéséről, melynek alapkövét végül 2021. június 10-én tették le. A tervezett ütemezés szerint a hídon 2024 nyarától tudunk közlekedni. A folyami átkelő ezzel a 18. autós főági Duna-híd lesz.
Fontosnak találjuk, hogy a híd elnevezése kapcsán olyan döntés szülessen, amely jól reprezentálja Kalocsa hazánk történelmében, kultúrájában elfoglalt fontos helyét. Közösségi médiás felületeinken már jelentkeztük a napokban a téma kapcsán. Közben a háttérben az Építési és Közlekedési Minisztériumot is felkerestük 2023. szeptember 22-én, ahonnan részletes tájékoztatást kaptunk az elnevezés ügyrendjéről. Ez alapján és a hatályos jogszabályoknak megfelelően helyi civil, szakmai szerveződésként konkrét javaslatot tettünka híd elnevezésére. Legyen a híd neve Tomori Pál híd!
Vizsgálva a hazai dunai átkelőket megállapítható, hogy hídjaink többnyire történelmi személyiségekről kapták nevüket, kisebb részük földrajzi elhelyezkedésükhöz köthető nevet kapott. Ehhez a trendhez illeszkedve úgy látjuk (a kb. 160 online érkező javaslatot is alapul véve), hogy a Kalocsa és Paks közötti hidat neves történeti szereplőről volna méltó elnevezni. A régióhoz köthető jelentősebb szereplők közül egyértelműen Tomori Pál (1475 körül – 1526. augusztus 29.) érseket tartjuk a legméltóbbnak a névadásra. Tomori Pál egyértelműen olyan személy, akinek
Megítélésünk szerint Tomori Pál olyan jelentős történelmi személyiség, akinek neve méltó módon kerülhet például Rákóczi, Széchenyi vagy éppen Petőfi mellé a hídnévadók sorába. Ezen felül a Duna-híd régióját jól reprezentáló, helyben is kiemelkedő megítélésű és emlékezetű személy. Javaslatunk tehát a Kalocsa és Paks közötti Duna-híd nevére: Tomori Pál híd
Arra kérünk mindenkit (civilt, közszereplőt, szervezeteket, médiumokat stb.), hogy támogassák a kampányt és legyen az új híd Tomoriról elnevezve! Végül pedig a bejegyzéshez mellékeljük az előterjesztett javaslatunkat is.
Hamarosan átkelhetünk a Dunán Kalocsa és Paks között. Miről nevezzék el az új hidat? Olyan elnevezés volna jó, ami kötődik Kalocsához, ahogyan például a szekszárdi híd (a város védőszentje), a bajai híd (a város híres szülötte) és a dunaújvárosi híd (a település régi neve) esetében. Várjuk az ötleteket alább.
Kedves Olvasóink!
Köszönjük a közelmúlt sok-sok kedves szavát, biztatását. Az alábbiakban szeretnénk egy picit konkretizálni, milyen tervek, ötletek vannak jelenleg a látókörünkben, amelyeket szeretnénk megvalósítani.
Elsőként több olyan városfejlesztési koncepció- és tervjavaslatunk van, amelyek Kalocsa jelenleg alulhasznosított területeit célozzák meg. Leginkább a Búzapiac tér és környéke került számunkra a célkeresztbe, hiszen a város egyik leglüktetőbb, legélőbb területéről beszélünk. Továbbá jelentkezni fogunk felvetésekkel a Főutca legelső szakaszát, a zsinagóga melletti parkot és Érsekkert környékét illetően is.
Szeretnénk ezen kívül több olyan rendezvényt is szervezni, mely során a szakma és közönség közel kerülhet egymáshoz, valamint a haza (város)építészet több neves alakjával is kapcsolatban vagyunk együttműködési lehetőségek kapcsán. Tervünk továbbá néhány különlegesebb ajándéktárgy, egyedi designelem készítése is.
Ezek csak kiragadott főbb irányvonalak, számos egyéb gondolatunk is van, amit mihamarabb igyekszünk a nagyközönség elé tárni. Köszönjük az eddigi támogatást és továbbra is tartsatok velünk!
Kedves Olvasóink!
Az utóbbi hónapokban alig-alig volt aktív a k.arc, aminek több oka is van. Egyrészt számunkra, a szerkesztők számára is sok egyéb elfoglaltság adódott, ami akadályozta a tevékenykedésünket. Másrészt ért néhány csalódást keltő élmény minket az utóbbi időben, első sorban a Főteret elkerülő út fejleményei kapcsán, melynek részleteit most nem taglalnánk. Fókuszáljunk inkább a jövőre!
Ugyanis a céljaink, a város és építészete iránti szeretetünk mit sem változott. Sőt! Ötleteink a csendesebb időszak alatt is tovább sokasodtak, illetve újabb és újabb érdekességeket fedeztünk fel, melyeket szeretnénk megosztani. Ezen felül újabb és újabb projektet előkészítésének láttunk neki a közelmúltban.
Jelen vagyunk tehát újra, aktivizálódunk és hamarosan sorban mindennel jelentkezünk is, amin eddig hátrébb lépve dolgoztunk.
Köszönjük itt is a sok támogatást, érdeklődést, melyet továbbra is igyekszünk megszolgálni.
Decsák Petra, Horváth Bálint
a k.arc csapata
Az építészet sokféle léptékben és szinten létezik. Amikor nem egy-egy épületet vizsgálunk, hanem távlatibb szemszögből tekintünk annak környezetére, városépítészetről, urbanisztikáról gondolkodunk. Azonban, ha ennél is magasabb összképhez közelítünk, akkor már a regionális és országos terület- és településrendezés szintjén járunk. Következő írásunkban inkább szubjektív, gondolatébresztőnek, vitaindítónak szánt témafelvetésekkel jelentkezünk, melyben Kalocsa regionális és országos szinten történő jelenlétével és jövőképével foglalkozunk. A Kalocsa erőtere kifejezést Lakatos Andor munkái inspirálták.
