• Tisztelt Olvasóink!

    Ma két éve tettük közzé oldalunkon első javaslatunkat egy a belvárost elkerülő, kiváltó úthálózatról
    ▶︎ IRÁNYVONAL címmel ➡︎ [https://www.karckalocsa.hu/iranyvonal…],
    melyet aztán a visszajelzésekre reagálva frissítettünk
    ▶︎ IRÁNYVONAL 2.0 néven ➡︎ [https://www.karckalocsa.hu/iranyvonal-2-0…]

    A téma továbbra is aktuális városunkban, és korunk egyik legfontosabb helyi városfejlesztési kérdéskörét veti fel. E kerek évforduló kapcsán szeretnénk kifejezni elkötelezettségünk koncepciónk mellett, állítva, hogy az azóta született ajánlatok közül továbbra is ez lenne Kalocsa számára a legelőremutatóbb, komplex megoldás.

    A Szentháromság teret északról, új fejlesztési területek bevonásával szimultán kell kerülni, nem a Belváros ezeréves szövetét áttörve.

    A többi nyilvános tervanyagra itt reagáltunk: [https://www.karckalocsa.hu/reakcio-a-…]
    Mindezeket kicsit több, mint fél éve kiegészítettük a Grősz utcai MEGNYITÁS címet viselő anyagunkkal ➡︎ [https://www.karckalocsa.hu/megnyitas…], mely bár önálló javaslat, de egy ma hiányzó keresztirányú tengely létrehozását szorgalmazza, és így szorosan kapcsolódik a városi közlekedési egyensúly korrekciójához.

    Bízunk benne, hogy egy nap ezek mindegyike megvalósulhat!

  • Örömmel tájékoztatunk mindenkit, hogy az általunk hivatalos úton kezdeményezett, online kampánnyal és kalocsai köztiszteletben álló személyek megszólításával támogatott előterjesztést siker koronázta. A hamarosan átadásra kerülő új Duna-hidat TOMORI PÁL HÍD névre keresztelték el. Nagyon-nagyon köszönjük a sok-sok támogató gondolatot, hozzászólást, külön köszönet Dr. Meszlényi Rózsa rektor emerita asszonynak a támogató leveléért. A sajtóban több módon látott napvilágot az utóbbi héten a hír, így szeretnénk egy – némileg saját szemszögön keresztül – bemutatott kronológiát ismertetni olvasóink számára.

    Sikerült!

    2023. szeptember 21-én indítottuk el a névadási kampányt online formában. A beérkező hozzászólások, gondolatok és ötletek után október 6-án jelentettük be itt, honlapunkon és egyéb felületeinken, hogy a k.arc névjavaslata a Tomori Pál híd lesz. A bejelentés részeként megosztottuk azt az előterjesztést is, amit a hatályos jogszabályokban rögzített módon készítettünk, hogy a javaslatunk hivatalos úton is a döntéshozók elé kerülhessen. Ennek módja az Építési és Közlekedési Minisztérium nekünk küldött, írásos tájékoztatása alapján a következő:

    Olvass tovább!
  • Az elmúlt évek egyik jelentősebb városi építési projektje az új óvoda tömb létesítése. Ennek keretein belül, az Ifjúsági ház udvarát felhasználva az első ütemben, új óvodaépület létesült a Petőfi és Erkel utcák sarkán. Az intézmény neve Lurkópalota lett. A beruházás részeként a környező közterületeken is változások történtek, hiszen zebrák létesültek, forgalomtechnikai terelők kerültek ki és változások léptek életbe. Az Ifjúsági ház épülete többlépcsős felújítás révén ideiglenes funkciót kapott. Nagyjából itt állunk most, 2024. tavaszán. 

    Az utóbbi hetek híre volt, hogy az önkormányzat megkötötte az építési kivitelezési szerződést a Lurkópalota második ütemére, melynek révén további három csoporttal bővül az intézmény, ezáltal az épület is. Maga a hír nem volt meglepetés, hiszen már korábban is tudhatta az érdeklődő közvélemény, hogy az óvoda végső kialakításában 6 csoportos lesz.

    A Lurkópalota még bővítés előtt, az Ifjúsági ház még felújítás előtt – a tavalyi állapot. De milyen lesz jövőre?

    A második ütem úgy tud megvalósulni, hogy a közös terek és kiszolgáló helyiségek nagy része már az első ütem részeként megvalósult, most első sorban a további három csoportszoba és a gyerekek által használt további új terek létesülnek. Az Ifjúsági ház parkja ehhez azonban már kicsi, így szintén korábbi híradásokból tudjuk, hogy az Erkel Ferenc utcai első szomszéd megvásárlásával és bontásával az önkormányzat megnöveli a kert méretét.

    Olvass tovább!
  • Eltűnt Kalocsa

    kategóriák:

    Nemsokára bemutatkozik régi-új projektünk. Ennek során városunk mára eltűnt épületeit mutatjuk be nektek több módszerrel. A projekt gyökere egy 2021-es, néhai zsinagógáról szóló cikkünk. A folytatásban fényképek, cikkek, rajzok és kiemelt esetekben 3D modellek segítségével ismerhetitek meg jobban a ma már nem létező városi építményeket.

  • Ki mit tud a Magtár szomszédairól?

    kategóriák:

    Olvasóink segítségét kérjük! Ki mit tud a Magtár képen látható, mára eltűnt szomszédairól? A fotón látható gazdasági épületeket kb. 20 éve elbontották, miközben műemléki védettségre voltak javasoltak, küllemük alapján a Magtárhoz hasonló korú, állapotú és értékű épületekről volt szó. Segítsetek, hogy többet tudhassunk róluk! A napokban a rendelkezésre álló információinkból összefoglaló cikkel jelentkezünk.

  • A Magtár múltja

    kategóriák:

    Az érsekuradalmi magtár joggal nevezhető különleges épületnek. Ennek oka részben az épület többszáz éves kora és roppant méretei, ugyanakkor a hosszú történetének csak igen kevés pontos részletét, fordulatát ismerjük. Alapvető kérdés már az is, hogy pontosan mikor és kinek a tervei alapján épület (bár utóbbi kérdéskör mégsem annyira meghökkentő, hiszen a távoli múltban sok esetben egy-egy tapasztaltabb építőmester is kiváló műszaki és építészeti elképzeléseket volt képes valósággá formálni anélkül, hogy konkrét tervrajzok – azaz levéltári hagyatékok keletkeztek volna). A hónap során a Magtár múltját, jelenét és jövőjét taglaló cikkeink közül az első az épület történetét igyekszik feltárni.

    Az érseki Magtár egy mára erősen leamortizálódott, barokk korban épület gazdasági épület. Lokációját tekintve már kiesik a szűken értelmezett Belváros területéből, ugyanakkor tudnunk kell, hogy ez a ma leginkább lakóövezetes városrész (Martinovics, Magtár, Kunszt, Eszperantó utcák és környezete) korábban az érseki gazdasági uradalom szíve volt. Elég csak arra gondolni, hogy a Kunszt utcai óvodát és fazekas műtermet magába foglaló érseki Lovarda is található. Sőt, a 48-as házak utcai, hajdani szolgálati lakások és házak is az uradalmi cselédség otthonául szolgáltak. Volt itt még ezen kívül majorság, legelő, kaszáló, állattartó épületek, ami nem véletlen, hiszen ezen területen egy ún. görönd, azaz kissé magasabb, szárazabb sík terület volt található. Összefoglalva tehát a Magtár az újkori város északkeleti szélén, az érseki gazdasági övezet középpontjában épület fel.

    Olvass tovább
  • A hónap folyamán több cikk, térképek, fotók, gondolatok, tervek és javaslatok kapcsán fogjuk körüljárni a volt Érsekuradalmi Magtár múltját, jelenét és jövőjét. Igen egyedülálló épületről beszélünk, mely jelenleg méltatlan állapotban van. Kövessétek bejegyzéseink, hogy közösen gondolkodhassunk a magtár történetének következő, remélhetőleg méltóbb fejezetéről.

  • A Kossuth Lajos utca egyik legimpozánsabb épülete a hajdani Tanítók háza, amely ismert még Hunyadi Kollégium néven is. Az utca Kalocsa legnagyvonalúbb közterülete, hiszen bár fajsúlya a városon belül elmarad a Szent István király utcától, az utcakép igen tudatos, következetes, komplex várostervezés eredménye. Az utca menti házak között ütemesen szélesedő tér, a kórház előtti fasor, a nyílegyenes vonalvezetés (kiindulópontjában a Főtérrel), az északi oldalon sorakozó valaha volt kúriák, középületek pavilonos elrendezése mind egy nagyvárosi sugárút jellegét idézik. Ennek a nagyon igényes, párját ritkító városszöveti elemnek az egyik központi épülete a Tanítók háza.

    A Tanítók Háza a 20. század elején – forrás: Települési Értéktár

    Berauer József tanár előterjesztésére a Kalocsavidéki Római Katholikus Tanítóegylet felhívást tett közzé 1894. április 12-én, amelyben szorgalmazta, hogy a millennium évében kollégium épüljön az egyházmegye tanítóinak gyermekei számára. Az adakozás kiemelkedő mozzanata, hogy Császka György érsek 2400 öles területet vásárolt meg a jezsuiták akkori kertjéből és erdejéből (mely akkoriban a mai Kígyó, Malom és Kossuth utcák háromszögében, valamint a Kossuth utcától északra, a Martinovics utcától a kórházig terült el). Az érsek ezen felül jelentős anyagi hozzájárulással is segítette az adakozást.

    Olvass tovább!