1984-ben készült el Kalocsa komplex, felülvizsgált rendezési és szabályozási terve. A terv a korábbi, 1965-ös és 70-es években készült hasonló tervek aktualizált, újragondolt, összedolgozott eredménye. Célja, hogy az akkoriban az ország legkiemelkedőbb műemléki városközpontjai közé emelt Kalocsa belvárosának jövőképét, szabályozási és fejlesztési céljait felvázolja. A terv annyira szerteágazó és a közelmúlt fejlesztéseire is jelentős hatással bírt, így a későbbiekben kifejezett célunk az alapos feldolgozása és bemutatása. Jelen cikkben azonban az érseki magtárral foglalkozó tematikus sorozatunk részeként az épületre vonatkozó részleteket ismertetjük.
A ’84-es rendezési terv két szinten foglalkozik a magtárral és környékével. Elsőként egy általános, teljes városközpontot érintő léptékben jelöli ki az épület lehetséges jövőjét. A városközpontként definiált terület határát a mai Martinovics, Eszperantó és Magtár utcáknál jelölték ki a tervezők, azaz a magtár e terület határán feküdt. Szembetűnő, hogy a terv a történeti előzmények és hasonló funkciók okán a magtár épületét a volt érseki lovardával kvázi egységként kezeli, a helyi termelő ágazatok bemutatótereként képzeli el. Míg a lovardában piac jellegű kirakodó terek, műhelyek, alkotóterek kapnak helyet, addig a magtár mezőgazdasági múzeumként, azaz tulajdonképpen a paprika múzeumként funkcionál.
Olvass tovább!
