Az érsekuradalmi magtár joggal nevezhető különleges épületnek. Ennek oka részben az épület többszáz éves kora és roppant méretei, ugyanakkor a hosszú történetének csak igen kevés pontos részletét, fordulatát ismerjük. Alapvető kérdés már az is, hogy pontosan mikor és kinek a tervei alapján épület (bár utóbbi kérdéskör mégsem annyira meghökkentő, hiszen a távoli múltban sok esetben egy-egy tapasztaltabb építőmester is kiváló műszaki és építészeti elképzeléseket volt képes valósággá formálni anélkül, hogy konkrét tervrajzok – azaz levéltári hagyatékok keletkeztek volna). A hónap során a Magtár múltját, jelenét és jövőjét taglaló cikkeink közül az első az épület történetét igyekszik feltárni.
Az érseki Magtár egy mára erősen leamortizálódott, barokk korban épület gazdasági épület. Lokációját tekintve már kiesik a szűken értelmezett Belváros területéből, ugyanakkor tudnunk kell, hogy ez a ma leginkább lakóövezetes városrész (Martinovics, Magtár, Kunszt, Eszperantó utcák és környezete) korábban az érseki gazdasági uradalom szíve volt. Elég csak arra gondolni, hogy a Kunszt utcai óvodát és fazekas műtermet magába foglaló érseki Lovarda is található. Sőt, a 48-as házak utcai, hajdani szolgálati lakások és házak is az uradalmi cselédség otthonául szolgáltak. Volt itt még ezen kívül majorság, legelő, kaszáló, állattartó épületek, ami nem véletlen, hiszen ezen területen egy ún. görönd, azaz kissé magasabb, szárazabb sík terület volt található. Összefoglalva tehát a Magtár az újkori város északkeleti szélén, az érseki gazdasági övezet középpontjában épület fel.
Olvass tovább
