• a·t·i·p·i·k·u·s KALOCSA

    kategóriák:

    Örömmel mutatjuk be minden kedves érdeklődő és olvasónk számára legújabb projektünket, mely egy közös kiállítás az Octopus Egyesülettel. A 8 helyszínen megvalósuló köztéri projekt májustól szeptemberig látható majd a Belváros utcáin és egy kellemes körséta keretein belül mind a 28+1 tablója könnyedén áttekinthető.

    Miért a·t·i·p·i·k·u·s KALOCSA a kiállítás címe?

    Vajon miből áll a kalocsai lét? Valószínűleg elsőre az érsekség, a paprika és a népművészet jut eszünkbe. Miközben ennél sokkal többet jelent kalocsainak lenni, sokkal szerteágazóbb és színesebb a helyi azonosságtudat. Kiállításunkkal arra törekszünk, hogy bemutassuk Kalocsa jelentésének mélyebb és összetettebb rétegeit. Az atipikus kalocsa kiállítás az Octopus Egyesület és a k.arc közreműködésével jött létre.

    Mikor kezdődik az a·t·i·p·i·k·u·s KALOCSA kiállítás?

    A kiállítás május 27-én nyílik meg és a nyár folyamán lesz megtekinthető 8 helyszínen. Ezúton is szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt a megnyitó eseményre. A tervezett program:

    • 17:00 – gyülekező,
    • 17:30 – közös körséta és beszélgetés a kiállítás útvonalán, indulás az 56-os emlékparkból,
    • 18:30 – a közös séta tervezett vége (ami egy kötetlenebb, intenzívebb beszélgetés révén hosszabbra is nyúlhat 😉)
    Kik támogatták a kiállítás létrejöttét?

    Az a·t·i·p·i·k·u·s KALOCSA kiállítás az Octopus Egyesület és a k.arc közreműködésével jött létre.

    Támogatóink:

  • Az elmúlt napokban elkészült a Szentháromság téren a Kalocsai Érsekség első főpapjának, Szent Asztriknak az új szobra. A frissen átadott alkotás már a harmadik köztéri plasztika, melyet városunk első érsekéről formáztak meg. A három alkotás jelentősen eltér több tekintetben egymástól. Kérdés: van-e vagy kell-e a köztéri városképi elemekben valamilyen rendező elvnek/koncepciónak léteznie? Ha igen, akkor ennek milyen vonatkozásai vannak a három Asztrik-emlékre vonatkozóan? Végül pedig felmerül, hogy mi a helyzet azzal az Asztrik térrel, melyen egy utcaképi elemnek sincsen köze az első kalocsai érsekhez.

    A legújabb Asztrik – Fotó: Körte Éva – Facebook

    Néhány napja Kalocsán már három helyen is találkozhatunk Asztrik képmásával a köztereket járva. Kronológiailag az első a főszékesegyház déli tornyának oldalán elhelyezett dombormű, mely 1938-ban lett átadva, alkotója a székesfehérvári Bory-várat is építő Bory Jenő.

    olvass tovább!
  • A 800 éves Aranybulla és Kalocsa

    kategóriák:

    2022-ben nagyon fontos évfordulót ünneplünk, ugyanis idén ,,ünnepelte” 800. születésnapját hazánk alkotmányos történetének és az európai jogrendszernek is az egyik legelső, legfontosabb eleme, az Aranybulla.

    1222. április 24-e feltehetően a pontos dátum, ekkor adja ki II. András király a magyar államiság jogrendszerének évszázadokon át gerinceként funkcionáló okiratot. Az Aranybulla mint kifejezés önmagában nem többet jelent, mint azt, hogy a király által kiadott irat hitelességét és kiemelt fontosságát a ráfüggesztett kettős aranypecsét, aranyból készült bulla adta. Kalocsa történetében kifejezetten fontos állomás a bulla kiadatása, hiszen az utókornak való megőrzés érdekében hét eredeti példányban készült el:

    • az első példányt a Szentszéknek, a pápának küldte meg a király (bár kérdéses, eljutott-e Rómáig);
    • a második példányt az ispotályos vitézeknek küldték, azaz a johannitáknak;
    • a harmadikat a templomnak, azaz a templomosoknak küldték;
    • a negyedik maradt a királyi udvarnál, feltehetően a királyi kancellária levéltárában;
    • az ötödiket az esztergomi káptalan, tehát az Esztergomi Érsekség kapta;
    • a hatodikat a kalocsai káptalan, azaz a Kalocsai Érsekség kapta;
    • a hetedik, utolsó példányt a nádornak küldték.
    Az 1318-as másolat, középen a kalocsai érsek pecsétjével – forrás: Wikipedia Books
    OLVASS TOVÁBB!
  • Minden bizonnyal, hiszen a kalocsai főszékesegyházhoz srílusjegyeiben leginkább a pesti egyetemi templom áll a legközelebb. Az Egyetem téren, az ELTE főépülete mellett álló épület 1723-tól épült, első miséjét Patachich Gábor kalocsai érsek celebrálta 1742-ben. Végül 1770-re készült el az épület a külső munkákkal bezárólag. Feltehetően Mayerhoffer András tervezte az épületet, aki építésvezetője is volt a kivitelezési munkáknak. A kalocsai főszékesegyházzal nagyon erős stílusrokonságot mutat, amely csak néhány évvel eltolódva épült (1735-től 1774-ig). A kalocsai érsekség legfőbb templomának tervezőjét nem jegyezték fel sehol (mely ránk maradt volna).

    Olvass tovább!
  • Ahogyan oldalunk indulásakor megígértük, a saját készítésű tartalmak mellett szeretnénk számotokra gyűjteni azokat a jó példákat, amelyeket más hazai vagy európai városok hoztak létre. Az első ilyen mintaprojekt magyarországi: Mohács városa a volt Selyemgyár épületegyüttesét rehabilitálta igen nívós színvonalon.

    A projekt teljes és eredeti bemutatását az Építészfórumon lehet elolvasni. Mi ebből csak szemezgetünk és következtetéseket vonunk le. A Selyemgyár Mohácson 2010-ig működött, majd részben magánkézb került a terület, részben pedig az önkormányzat vásárolta meg a gyárat. Mohács város célja a kezdetektől az volt, hogy komplex kulturális funkciócsoporttal lássa el az épületet, melynek kiváló a lokációja és egyedi ipari építészeti arculattal rendelkezik.

    Link
    Kép forrása: építészfórum.hu
    Olvass tovább!
  • Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján az alábbi cikkel állítunk emléket a 12 pont bátor nyomdászainak, akik később Kalocsán alapították meg nyomdájukat és töltötték el életük jelentős részét.

    Nemzeti ünnepünknek több kalocsai vonatkozása is van, Kalocsát is számtalan honvéd képviselte a függetlenségi háborúban, ugyanakkor van egy másik kapcsolódási pont is a küzdelmet kirobbantó márciusi eseményekhez: a megemlékezések természetesen kötelező része, hogy valamilyen formában elhangzik a 12 pont és a Nemzeti dal. Hogy ezek az ikonikus sorok és költemény emlékezetünk ilyen szerves részei lehetnek, abban a kalocsai kötődésű Holmeyer Ferencnek és Malatin Antalnak óriási szerepe van.

    Olvass tovább!
  • Sorozatunk első részében feltártuk a Kalocsa-Kiskőrösi 153-as szárnyvonal létrejöttének körülményeit és történetét. A folytatásban a vasútállomás épületével fogunk foglalkozni, mely több szempontból országos szinten egyedi történettel bír. A város szélén álló középület pingált falai, múltja és lehetséges jövője rengeteg izgalmas részlettel bír.

    1882. december 05-én indult meg a forgalom a Budapest-Belgrád vasútvonal fővárostól Szabadkáig tartó első szakaszán. Az alföldi vasúti hálózat egyik gerincvonalát hosszas tervezgetés előzte meg. Több nyomvonal-javaslatot követően végül is a kevésbé sűrűn lakott, altalaj szempontjából technológiai kihívásoktól mentes útvonal valósult meg, tehát sajnos nem Kalocsán és Baján át épület meg az Isztambul felé tartó vonal. Erről részletesen az első részben olvashattok.

    Kép forrása: Fortepan / Uvaterv – 1955

    Kalocsa (leginkább az Érsekség) lobbiereje által viszont elérte, hogy ne maradjon a város kötöttpályás kapcsolatok nélkül, így ugyanakkor nyílt meg a fővonalból leágazó szárnyvonal, mely ma a 153-as sorszámon ismert. Természetesen a sínek kiépítése mellett további jelentős infrastruktúrát is igényelt a beruházás, többek között Kalocsán indóház, azaz nagyobb felvételi épület létesült, míg a további megállók mellett kisebb állomások, őrházak, bakterházak kerültek kialakításra.

    A vonal végállomásaként funkcionáló kalocsai állomás elhelyezésére több felvetés érkezett.

    Olvass tovább!
  • Bemutatkozik személyesen a k.arc!

    kategóriák:

    FEBRUÁR 24. (CSÜTÖRTÖK) 17:00 – KÖNYVTÁR

    Melyik magyar olimpikon által tervezett ház áll Kalocsán?

    Melyik az az épületszerkezet, amelyet ma felhőkarcolók építésekor építenek be, de a világon az egyik elsőként Kalocsán alkalmazták?

    Mihez kezdjünk a Duna Áruház és a Margit Malom épületével?

    Hol létesülhetne új park a városban?

    Melyik középkori templomot idézi meg az Eperföldi plébániatemplom?

    Ezekre és sok más, hasonló kérdésre is választ kaphattok, ha eljöttök a csütörtöki bemutatkozó előadásunkra a Kalocsai Tomori Pál Városi Könyvtárba. Várunk mindenkit szeretettel 17:00-kor, február 24-én.

  • k.arcok / Benedek György

    kategóriák:

    Hosszas betegség után sajnos tegnap 87 évesen elhunyt Benedek György művész, aki kezdetben festőként alkotott, majd szobrászként vált kiemelkedő alkotóvá. Mind festőként, mint szobrok megformálójaként kiváló portreista volt. Eleinte grafikákat és freskókat alkotott, több munkáját a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A ‘80-as években váltott a szobrászatra, leginkább a fémből, bronzból alkotott teljes alakos vagy mellszobrok terén alkotott kiemelkedőt.

    Benedek György – Kép forrása: mma.hu

    Munkáinak témája egyre inkább valamilyen közismertebb személy, egy-egy magasztosabb gondolat, a szakrális témák határozták meg. A világ számos pontján őrzik munkáit, New Yorkban és Mexikóvárosban például. Kimagasló alkotói munkájának számos darabját Kalocsán állították fel, városunkban látható a legtöbb, egy településre jutó Benedek-munka. Lássuk őket:

    Olvass tovább!
  • Rizalit

    kategóriák:

    A rizalit egy építészeti szakkifejezés. Nem más, mint az épületek homlokzati síkjából kiszökellő falszakasz. Jellemzően ,,tetőtől talpig” tart, azaz még nem nevezzük rizalitnak az épületből kiálló erkélyeket, zárterkélyeket, előtetőket, loggiákat, ablakfülkéket, stb. Vagyis a rizalit az a homlokzati szakasz, mely a csatlakozó terepszinttől egészen a zárópárkányig, ereszig, vagy akár a tetőgerincig is szemmel láthatóan előreugrik.

    A rizalit az olasz, illetve latin eredetű risalto kifejezésből származik, mely ugrást, szökkenést jelent. Innen eredeztethető egyébként szaltó szavunk is. A rizalitok a modernizmus beköszönte előtt az építészet egyik leggyakrabban alkalmazott eszközei voltak egy hosszas homlokzat vagy falfelület monotóniájának megtörésére és jatékossá tételére. Nincs ez másképp Kalocsán sem, lássuk!

    Az érseki kastély esetében markáns, 5 ablaktengelyes középrizalittal és igazán enyhe, 2-2 tengelyes sarokrizalitokkal találkozhatunk.

    A rizalitokat az épület (szimmetria)tengelyétől mért elhelyezkedése alapján kategóriákba soroljuk. Értelemszerűen a középrizalit az épület középtengelyében található, tőle távolabb az oldalrizalitokkal találkozhatunk, míg sarokrizalitok az épületek sarakinál, éleinél helyezkednek el.

    Olvass tovább!