k.arc

  • Mintaprojekt: a mohácsi Selyemgyár rehabilitációja

    kategóriák:
    Címkék: ,

    Ahogyan oldalunk indulásakor megígértük, a saját készítésű tartalmak mellett szeretnénk számotokra gyűjteni azokat a jó példákat, amelyeket más hazai vagy európai városok hoztak létre. Az első ilyen mintaprojekt magyarországi: Mohács városa a volt Selyemgyár épületegyüttesét rehabilitálta igen nívós színvonalon.

    A projekt teljes és eredeti bemutatását az Építészfórumon lehet elolvasni. Mi ebből csak szemezgetünk és következtetéseket vonunk le. A Selyemgyár Mohácson 2010-ig működött, majd részben magánkézb került a terület, részben pedig az önkormányzat vásárolta meg a gyárat. Mohács város célja a kezdetektől az volt, hogy komplex kulturális funkciócsoporttal lássa el az épületet, melynek kiváló a lokációja és egyedi ipari építészeti arculattal rendelkezik.

    Link
    Kép forrása: építészfórum.hu
    Olvass tovább!

  • Holmeyer, Malatin és március 15. 🔴⚪🟢

    kategóriák: ,
    Címkék: , ,

    Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján az alábbi cikkel állítunk emléket a 12 pont bátor nyomdászainak, akik később Kalocsán alapították meg nyomdájukat és töltötték el életük jelentős részét.

    Nemzeti ünnepünknek több kalocsai vonatkozása is van, Kalocsát is számtalan honvéd képviselte a függetlenségi háborúban, ugyanakkor van egy másik kapcsolódási pont is a küzdelmet kirobbantó márciusi eseményekhez: a megemlékezések természetesen kötelező része, hogy valamilyen formában elhangzik a 12 pont és a Nemzeti dal. Hogy ezek az ikonikus sorok és költemény emlékezetünk ilyen szerves részei lehetnek, abban a kalocsai kötődésű Holmeyer Ferencnek és Malatin Antalnak óriási szerepe van.

    Olvass tovább!

  • Vasutas történetek II. – A kalocsai vasútállomás

    kategóriák: ,
    Címkék: ,

    Sorozatunk első részében feltártuk a Kalocsa-Kiskőrösi 153-as szárnyvonal létrejöttének körülményeit és történetét. A folytatásban a vasútállomás épületével fogunk foglalkozni, mely több szempontból országos szinten egyedi történettel bír. A város szélén álló középület pingált falai, múltja és lehetséges jövője rengeteg izgalmas részlettel bír.

    1882. december 05-én indult meg a forgalom a Budapest-Belgrád vasútvonal fővárostól Szabadkáig tartó első szakaszán. Az alföldi vasúti hálózat egyik gerincvonalát hosszas tervezgetés előzte meg. Több nyomvonal-javaslatot követően végül is a kevésbé sűrűn lakott, altalaj szempontjából technológiai kihívásoktól mentes útvonal valósult meg, tehát sajnos nem Kalocsán és Baján át épület meg az Isztambul felé tartó vonal. Erről részletesen az első részben olvashattok.

    Kép forrása: Fortepan / Uvaterv – 1955

    Kalocsa (leginkább az Érsekség) lobbiereje által viszont elérte, hogy ne maradjon a város kötöttpályás kapcsolatok nélkül, így ugyanakkor nyílt meg a fővonalból leágazó szárnyvonal, mely ma a 153-as sorszámon ismert. Természetesen a sínek kiépítése mellett további jelentős infrastruktúrát is igényelt a beruházás, többek között Kalocsán indóház, azaz nagyobb felvételi épület létesült, míg a további megállók mellett kisebb állomások, őrházak, bakterházak kerültek kialakításra.

    A vonal végállomásaként funkcionáló kalocsai állomás elhelyezésére több felvetés érkezett.

    Olvass tovább!

  • Bemutatkozik személyesen a k.arc!

    kategóriák:
    Címkék: , ,

    FEBRUÁR 24. (CSÜTÖRTÖK) 17:00 – KÖNYVTÁR

    Melyik magyar olimpikon által tervezett ház áll Kalocsán?

    Melyik az az épületszerkezet, amelyet ma felhőkarcolók építésekor építenek be, de a világon az egyik elsőként Kalocsán alkalmazták?

    Mihez kezdjünk a Duna Áruház és a Margit Malom épületével?

    Hol létesülhetne új park a városban?

    Melyik középkori templomot idézi meg az Eperföldi plébániatemplom?

    Ezekre és sok más, hasonló kérdésre is választ kaphattok, ha eljöttök a csütörtöki bemutatkozó előadásunkra a Kalocsai Tomori Pál Városi Könyvtárba. Várunk mindenkit szeretettel 17:00-kor, február 24-én.

  • k.arcok / Benedek György

    kategóriák:
    Címkék:

    Hosszas betegség után sajnos tegnap 87 évesen elhunyt Benedek György művész, aki kezdetben festőként alkotott, majd szobrászként vált kiemelkedő alkotóvá. Mind festőként, mint szobrok megformálójaként kiváló portreista volt. Eleinte grafikákat és freskókat alkotott, több munkáját a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A ‘80-as években váltott a szobrászatra, leginkább a fémből, bronzból alkotott teljes alakos vagy mellszobrok terén alkotott kiemelkedőt.

    Benedek György – Kép forrása: mma.hu

    Munkáinak témája egyre inkább valamilyen közismertebb személy, egy-egy magasztosabb gondolat, a szakrális témák határozták meg. A világ számos pontján őrzik munkáit, New Yorkban és Mexikóvárosban például. Kimagasló alkotói munkájának számos darabját Kalocsán állították fel, városunkban látható a legtöbb, egy településre jutó Benedek-munka. Lássuk őket:

    Olvass tovább!

  • Rizalit

    kategóriák:
    Címkék: , ,

    A rizalit egy építészeti szakkifejezés. Nem más, mint az épületek homlokzati síkjából kiszökellő falszakasz. Jellemzően ,,tetőtől talpig” tart, azaz még nem nevezzük rizalitnak az épületből kiálló erkélyeket, zárterkélyeket, előtetőket, loggiákat, ablakfülkéket, stb. Vagyis a rizalit az a homlokzati szakasz, mely a csatlakozó terepszinttől egészen a zárópárkányig, ereszig, vagy akár a tetőgerincig is szemmel láthatóan előreugrik.

    A rizalit az olasz, illetve latin eredetű risalto kifejezésből származik, mely ugrást, szökkenést jelent. Innen eredeztethető egyébként szaltó szavunk is. A rizalitok a modernizmus beköszönte előtt az építészet egyik leggyakrabban alkalmazott eszközei voltak egy hosszas homlokzat vagy falfelület monotóniájának megtörésére és jatékossá tételére. Nincs ez másképp Kalocsán sem, lássuk!

    Az érseki kastély esetében markáns, 5 ablaktengelyes középrizalittal és igazán enyhe, 2-2 tengelyes sarokrizalitokkal találkozhatunk.

    A rizalitokat az épület (szimmetria)tengelyétől mért elhelyezkedése alapján kategóriákba soroljuk. Értelemszerűen a középrizalit az épület középtengelyében található, tőle távolabb az oldalrizalitokkal találkozhatunk, míg sarokrizalitok az épületek sarakinál, éleinél helyezkednek el.

    Olvass tovább!

  • Freskók a gimiben

    kategóriák:
    Címkék: , , ,

    A Szent István Gimnázium épületegyüttese több szempontból is érdekes: tagoltsága, több szakaszban történt kialakítása teszi igazán különlegessé, hiszen az elmúlt 250 évben sokszor alakították át vagy bővítették. Eleve beszorított helyzete is érdekes, hiszen a Fegyház és a Gyermekotthon intézményei között fekszik, ezt az ölelést még tovább ,,szorítja” a Szent István király-templom hatalmas tömbje. Sokak számára ismert ezen felül a Hunyadi utcai tömb tetején lévő obszervatórium, a páratlanul szép díszterem, a ligetes belső udvar, és természetesen a Szent István király utcára néző árkádos csarnok is. Ez a térrész míves kapukkal van elválasztva az utca forgalmától, míg a belső udvar felől szabadon megközelíthető. Évek óta maximum a ballagó végzősök körmenetekor nyílik csak meg, egyébként folyamatosan zárva van.

    A déli végfal a Honfoglalás idejéből és az azt követő időszakból
    Olvass tovább!

  • Bagó-Soós Malom

    kategóriák:
    Címkék: , ,

    Kiskőrös vagy Miske irányából érkezve a Malatin tér előtt, az út jobb oldalán találhatunk egy igen jellegzetes és nagy épületet, ez a Bagó-Soós Malom. A nagy ipari létesítmény nem különösebben díszes, de mégis eléggé megragadja a figyelmet méreteivel és néhány különös részletével. Szembetűnő például az a szoborfülke, amelyben egy kicsinyke Mária-szobor árválkodik, látványos a fehér falak és a sötét párkányok és rizalitok kontrasztja. Évek óta pedig sajnos az is egyre inkább figyelemfelkeltőbb, ahogyan romlik az épület állaga. Az alábbiakban erről a csendesen megbújó ipari emlékről, a Bagó-Soós Malom történetéről olvashattok.

    2011-es állapot. A lábazat szellőzik.

    Bagó Soós Gergely 1904-ben alapított hengermalmot, melynek eredeti lokációja nem maradt fenn a forrásokban. 1907-ben kezdte meg felépíteni a jelenleg ismert épület eredeti állapotát a Miskei úton, miután megvásárolták a korábban itt álló Tessényi-házat. Az épület eredetileg háromszintes, egyszerű, nyeregtetős tömegű volt, amelyet vízszintes párkányok tagoltak, egyéb vakolatdíszként az ablakok enyhe keretezése emelhető ki. Formáját és méretét tekintve igencsak emlékeztethet minket a Margit Malom legelső állapotára, annak egy egyszerűbb elődje épület meg jelen esetben. Egyik malom tervezője sem ismert, ugyanakkor építésük ideje szinte egybeesik, így a formai hasonlóságok alapján nem zárható ki, hogy ugyanaz az építész vagy kivitelező brigád dolgozott a Bagó-Soós család malmán, mint a Margit Malom főépületén. Ekkoriban állt egy vöröstéglás kémény a létesítmény udvarán.

    Olvass tovább!