• Telepített városrészek I.

    kategóriák: ,

    Mit jelent a lakótelep általában? Ha a szóra gondolunk, sokaknak bizonyosan azonnal a szocializmus éveire jellemző, egyszerű megjelenésű, ,,kocka” panelházak ugranak be mint vizuális, reflexszerű válasz előbbi kérdésünkre. Ha azonban kicsit mélyebben belegondolunk, rájöhetünk, hogy egyébként sok egyéb típusú lakótelep is létezik, nem csak a paneles-társasházasas jellegű: vannak kisebb, családi ház léptékű épületekből szervezett telepek, de akár egy-két óriási épületből állók is, melyek már önmagukban telepszerűek.

    Mit jelent a lakótelep a szakma szerint? A KSH és szakirodalmi definíciók szerint a lakótelep egy, a település közigazgatási határain belül elkülönülő településrész, amely jól elhatárolható, összefüggő egységet alkotó ház(csoportokból) áll, tartozik hozzá magas- és mélyépítésű létesítmény (a gyakorlatban például: a házak mellett tervezett közműtelepítés is történik), egységes terv alapján készül, és jó esetben tartozik hozzá több kiszolgálóegység is (pl.: boltok, szolgáltatók, stb.).

    A Vidats utcai sorházak megépülésul után (de sok még beköltözés előtt) az 1980-as évek elején. Forrás: Fortepan

    Mit jelent a lakótelep Kalocsán? Egy kissé komplexebb, szövevényesebb válasszal tudunk szolgálni, ha Kalocsán értelmezzük a lakótelep fogalmát. Vannak ugyanis olyan településrészek, amelyekre egyértelműen jellemző minden, amit az imént a szakirodalom alapján leírtunk. Ugyanakkor olyan telepített negyedek is találhatók városunkban, amelyek ugyanúgy lakótelepek, de nem tudjuk hozzájuk rendelni az összes korábban leírt tulajdonságot, csak egyeseket. Végül pedig van egy-kettő olyan tervezett városrészünk is, amelyekről csak akkor derül ki, hogy telep, mikor alaposan elmélyedünk Kalocsa településfejlődésének történetében, ugyanis mára eredeti arculatuk és működésük teljesen megváltozott, lakótelepi jellemzőik nem felismerhetők.

    Jelen cikk egy többrészes sorozat bevezető eleme, amely érintőlegesen bemutatja a Kalocsán ismert lakótelepeket számotokra. A későbbiekben pedig egyesével tervezzük részletesen leírni őket részletesebb jellemzéssel.

    olvass tovább!
  • Sárgaláz Kalocsán

    kategóriák:

    Jártunkban-keltünkben Kalocsán óhatatlanul észrevehetjük, hogy rengeteg épület sárga színű. Vannak, amelyek egyféle sárgát viselnek magukon és vannak, amelyek a sárga több árnyalatával is ,,fel lettek öltöztetve”. Ennek a jelenségnek megvan a logikus oka, amely a 18. századra és a barokk korra vezethető vissza.

    A sárga szín kalocsai gócpontja egyértelműen a Szentháromság tér, hiszen mára el sem tudnánk képzelni, hogy a főszékesegyház ne a ma ismeretes halványsárga és élénksárga párosítással emelkedjen ki már messziről a városi sziluettből. Az elmúlt években a korábban egyszínű Érseki palota és az Astriceum Érseki Múzeumnak helyet adó kanonoki ház homlokzata is a nagytemplomhoz lett igazítva. Kis változatossággal reagál a színkombinációra a nagyszeminárium sárga-fehér épülete is. Más jellegű sárga színekkel, de jelen vannak még az ,,összeállításban” a további kanonoki házak, valamint a Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény homlokzatának jelentős része.

    Az Érseki Palota főhomlokzata, valamint az azt övező kerítés és a Szentháromság tér új burkolata. Mindegyikben hangsúlyosan jelen van az a bizonyos sárga.

    Álljunk is itt meg a Fő téren és nézzünk utána, mi az oka a sárga szín dominanciájának. Hogy az okokat (és következményeket) feltárjuk, némi építészettörténeti utazásra kell induljunk.

    olvass tovább!
  • A Margit Malom az egyik legmeghatározóbb épített örökség Kalocsán. Városunk építészetét dominálja az érseki székváros jelleg, tehát elsősorban az egyházhoz köthető építkezések eredményeit és hatását láthatjuk az utcákat róva. Ebben a felhozatalban jelent egyfajta üde színfoltot a Malom együttese, mely így Kalocsa városképét, egyedi és értékes épületeinek csoportját gazdagítja. Fekvéséből és környezetéből adódóan nagy városfejlesztési potenciált is rejt magában, melyek jelenleg kiaknázatlanok. Mindezen tényezők alapján úgy látjuk, a Margit Malom építéstörténete, leírása és fejlesztési lehetőségeinek bemutatása bőven túlmutat egy cikk tartalmán, így egy hosszabb, több elemes sorozatban fogjuk mindezeket közzétenni.

    Tóth János különleges hangulatú fotója

    Kalocsa jelentős épített emlékeit számtalan módon lehet csoportosítani. Az egyik ilyen halmaz lehet a malmok kategóriája, hiszen városunk számtalan pontján felfedezhetjük a mára többségében funkciót váltott, átalakított vagy éppen használaton kívüli ipari létesítményeket. Aztán természetesen ott a rozsdaövezetek kategóriája, amelybe az alulhasznosított vagy éppen nem használt, fizikailag leromlott állapotú laktanyák és gazdasági övezetek tartoznak. Kialakíthatjuk a városképet meghatározó épületek csoportját is, amelybe biztosan beletartoznak például a Belváros és környékének nagyobb épített örökségei. Ezeknek a rögtönzött kategóriáknak az egyértelműen nagyon kicsiny közös metszete a Margit Malom. A Mátyás király utca és a Vajas szegletében elhelyezkedő monumentális telephely messziről meghatározza Kalocsa sziluettjét, néhai ipari súlypont jellegét mára elvesztve várja, hogy ,,ezer sebtől tátongó arcát és testét” rendehozzák.

    olvass tovább!
  • Olcsó poén lenne azt válaszolni a címben található kérdésre, hogy az a vizes mennyezet, ami már gombásodik is. 🙃 Szerencsére nem ez a helyes megfejtés, ugyanis mikor az úgynevezett gombafödémről beszélünk, akkor az elmúlt 100-150 év egyik legfontosabb épületszerkezeti vívmányát emlegetjük, mely ma a kortárs építészet és tartószerkezetek meghatározó eleme.

    Ha egy épületben álló pillér képét idézzük magunk elé, szinte minden esetben úgy képzeljük el azt, hogy az egy felette átfutó gerendát (vagy akár többet) támaszt alá. Ezzel találkozhatunk például egy nagy ipari csarnok belső terében, városunk buszpályaudvarának esővédő tetőinél, vagy éppen a főutcán, a Gimnázium átriumos bejáratának belső terében.

    Azért van szükség az oszlopok tetején a gerendára, hogy az a felette látható födémet, mennyezetet, plafont (nevezzük bárhogy) ne szúrja át, mint egy tű vagy szög egy vékony lapot a terhelés hatására.

    Azaz, hogy csak volt szükség a gerendákra! Ugyanis a vasbeton szerkezetek elterjedésével kialakult egy olyan építési mód is, amely során a vasbeton oszlopok teteje felfelé folyamatosan szélesedett, így bármiféle gerenda segítsége nélkül akár sok szintet is képessé váltak alátámasztani, hiszen az átszúródás az oszlopfej szélesedésével elkerülhetővé vált. Ennek persze megvan a maga összetett építéstechnológiája az egyedi betonzsaluzattal, vasalással, precizitással, stb. De az így létrejövő, gombára vagy gombafejre hasonlító szerkezet újfajta megjelenésű, valamint napjainkra pl.: parkolóházak vagy felhőkarcolók építésénél is gyakran előforduló megoldást eredményezett.

    A gombafödém tehát nem más, mint egy vasbetonból készülő, gomba formájú tartószerkezet. És hogy ez miért érdekes Kalocsa szempontjából? Az a napokban megjelenő, Margit Malom főépületeit bemutató cikkünkből fog kiderülni.

    Egy zürichi katonai tábor gombafödémmel megtámasztott belső tere. Forrás: ETH Zürich – Egyetemi könyvtár
  • k.arcolat / A titkosított laktanyák

    kategóriák:

    A fentrol.hu weboldalán számos, múlt századi, főleg fekete-fehér légifotó érhető el az országról. Kalocsa esetében 1960-ból származnak a legkorábbi ilyen felvételek. A fentebb látható fotón a város nagyja jól látszik kiváló felbontásban, van viszont két olyan elem, amelyet részletezettségtől függetlenül azonnal kiszúrhatunk. Az 1960. július 23-án készült légifotón ugyanis jól látszik a két kalocsai laktanya, amelyeket nemzetbiztonsági okokból elfedtek a fotón. A Foktői út és a Miskei út mellett található két objektum megkerülhetetlen mérföldkő a városfejlődés történetében, ahogyan ezrek életében is.

  • Felszívódott folyónk, a Kígyós

    kategóriák:

    Kalocsa történetére mindig is nagy hatással volt a Duna közelsége, a város ártéri fekvése. Az elmúlt 100-150 évben is jelentősen formálódott a település közvetlen környezetének vízrajza, azonban azt megelőzően, az árvízvédelmi művek megépítése előtt szinte napról napra alakult a környező táj. A folyamatos változás eredményeképpen a Vajas és az abból kiágazó vízfolyások csordogálnak ma keresztül Kalocsán, ugyanakkor mind a most is felfedezhetők egy másik nagy vízfolyás nyomai. Az alábbi cikkben ennek a folyónak, a Kígyósnak a történetét és jelentőségét mutatjuk be.

    Kalocsa a középkorban a Sárköz mocsaras, lápos világának egyik kevés szárazulatán fekvő központja volt. A város címerének kék alapszíne is a végtelen vizeket szimbolizálja, a rajta látható gólyák és a szájukban tartott siklók a környező mocsárvilág jelképei. Mindezen szimbólumok és információk a Duna közelségére vezethetők vissza. A nagy folyó ugyanis ezernyi mellékággal és gyakori áradásokkal árasztotta el Kalocsa környezetét. A mai belvárost teljesen körbevették ezek a folyók, patakok, állóvizek. Egyikük volt a mára eltűnt, pontosabban feltöltődött Kígyós, mely a város szerkezetére és történetére is kiemelt hatással bírt a többi környező vízhez képest.

    olvass tovább!
  • Az elmúlt évszázadok során, mikor egy-egy jelentősebb épületet alkottak meg elődeink, előszeretettel látták el valamilyen egyedi jelzéssel a homlokzatukat. Ez a jelzés általában az építés vagy az átadás évszáma (ritkábban: pontos dátuma), valamint gyakran az építtető neve, címere szokott lenni. A többszáz éves épített örökségeink esetében sokszor nem vagy csak nagyon kevés dokumentáció maradt fenn egy-egy építkezésről, de a falakra vésett évszámokból és gyönyörű domborműként felhelyezett címerpajzsokról elég sok információra következtethetünk.

    A fentebb leírtak Kalocsán sincsenek másképp: sok homlokzatot figyelve találhatunk címert a házfalakon. Cikksorozatunk első részében az egyik legismertebb példával, az érseki palota főhomlokzatán található érseki címerrel foglalkozunk.

    A jellegzetes dísz a főhomlokzaton, még a palota homlokzati rekonstrukciója előtt, de a már a rézfedés cseréje után – forrás: http://regmult.blogspot.com/2019/11/a-barokk-kalocsa.html

    Bizonyára szinte minden helyi lakosnak beugrik, hogy a palota főhomlokzatának ,,közepén” van valamiféle logó jellegű mintázat. Azonban a részletesebb, szakszerűbb információk már kevésbé közismertek. Lássuk, mit kell tudnunk a palota főhomlokzatának egyik legszembeötlőbb ékéről!

    Olvass tovább!
  • Köztudott, hogy Kalocsát északról körbeveszik a vasúti sínek, melyeken jelenleg sajnos csak teherhorgalom zajlik. A vonalon a Rokkantelep északi határánál, az árulkodó nevű Vasút utca elején található a kalocsai vasútállomás épülete. A létesítmény a kalocsaiak többsége számára biztosan ismert, azonban már egyre kevesebben emlékezhetnek, milyen is volt személyvonattal a 153-as vonalon utazni Kiskőrös felé. A kalocsai vasút történetével foglalkozó cikksorozatunk első eleme a 153-as szárnyvonal történetét dolgozza fel.

    A Balkán irányába már az 1840-es évektől tervezték egy vasúti fővonal kiépítését, melyet azonban a magyar szabadságharc, az azt követő belpolitikai viszonyok, majd a balkáni háborúk akadályoztak meg sorra. Végig jelen volt az igény, ugyanis a vasútvonal erőteljes gazdasági kapcsolatokkal és felvirágzással kecsegtetett az ország, és különösen a tervezett vasút mentén fekvő alföldi települések számára.

    Az 1867-es kiegyezést követően ugyanakkor tisztulni látszott minden belpolitikai körülmény, illetve a balkáni állapotok is a nyugalom irányába mozdultak el, így az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia szerződésben vállalta, hogy megépítik a Budapest-Belgrád (haza oldalon Budapest-Zimonynak hívott) vasútvonalat 1883. június 15-ig.

    A fővonal három lehetséges nyomvonalon haladhatott.

    Olvass tovább!