Eljött az idő, hogy a magyar kultúra napja alkalmából bejelentsük új rendezvénysorozatunkat, mely di:vízió névre hallgat – di:vízió, azaz dialógus és vízió. Egyesületünk célja az eseménnyel, hogy mindig egy adott tematika és helyszín mentén tárgyalja Kalocsa építészettörténetét, urbanisztikai kérdéseit. Célunk annak bizonyítása, hogy a kalocsai identitás része a városunk kimagasló építészete. A di:vízió egy sorozat, amely első alkalommal 2026. február 06-án, pénteken, 17:00-kor kerül megrendezésre a városi könyvtárban. A nyitóalkalom alcíme: Építészeti körkép: hol volt és hol lesz a kultúra helye Kalocsán?
Kalocsa belvárosi plébániatemploma jelenleg egyben a főszékesegyháza is. Tehát a nagytemplom ma egyszerre a város egy részét lefedő plébánia széktemploma, és egyben az érsekség központi temploma is. Nem volt ez mindig így. Feltehetően középkori elődépület alapjaira a 18. század elején építették fel a belvárosi plébánia eredeti széktemplomát. Ez volt az eredeti belvárosi plébániatemplom, mely 17111 táján épült fel barokk stílusban, és a török utáni felszabadítást követően feltehetően ez volt a város első temploma. Ez azt jelenti, hogy egy, a nagytemplomnál is korábbi épületről van szó. Jelen cikkben nem a templom történetét tárjuk fel, hanem a rekonstrukciós modell készítésének hátterét, elveit.
A templomot és mellette álló barokk plébániatemplomot 1878-ban1 bontották el, ma a helyén a néhai kisszeminárium, mai belvárosi tagiskola áll. A ’78-as bontásból eredően fényképek még alig állnak rendelkezésre az épületről, de mivel a nagytemplomhoz képest kevésbé jelentős épület volt, így rajzokon, festményeken, karcokon is kevéssé felfedezhető.
Sorozatunk első részében az érseki kastély főhomlokzatán, a központi timpanon közepén található címerről írtunk. Ezúttal, a második részben ugyanazon a köztéren maradunk, csak az épület más. A Szentháromság tér másik domináns háza a volt jószágkormányzóság, azaz a volt hotel épülete.
Fotó 1893-ból. Jól látható a címer a timpanon közepén. Forrás: Visky Károly Múzeum online fotótára
A jelenleg ugyan felújított, de évek óta kihasználatlanul kallódó műemlék főhomlokzatán ugyanis eredetileg megtalálható volt egy igencsak grandiózus faragott kőcímer. Az épület történetét a későbbiekben részletesen tárgyaljuk majd, de a mára már nem létező címer bemutatásához tudnunk kell néhány fontos építéstörténeti adatot. A jószágkormányzóság épületét feltehetően az 1770-es években építették1. Rendeltetése az érseki birtokok, uradalom gazdasági és pénzügyi irányítását vezénylő központ volt, lényegében egy korabeli hivatali irodaháznak épült. Az egyszerű tömegű, jellegzetesen magyar barokk épület 5 + 3 + 5 axisos (ablaktengelyes) főhomlokzatának középső három tengelye felett található a meghatározó, karakteres timpanon. Ebbe a háromszögbe került bele egy érseki címer, melyről egyértelműen árulkodik a két oldalon megjelenő 4-4 bojtsoros motívum. A címer a korabeli fotók alapján becsülhetően a mai érseki kastélyon lévő címerhez hasonló, impozáns méretű faragvány volt.
Kalocsa építészettörténetének egyik fontos (ha nem a legfontosabb) eleme a főtér, azaz a Szentháromság tér. Itt találhatók meg a város leghíresebb épített örökségei, és ahogyan a neve is mutatja: ez a város fő tere. Sok tekintetben eltér ugyanakkor a tipikus magyar főterektől. Általában ezek ugyanis sokszor a város középpontjában helyezkednek el, legtöbbször valamilyen piaci, vásári tevékenység helyszíneként szolgáltak, nagyon sok esetben itt áll a városháza és/vagy egyéb fontos önkormányzati funkciójú épület stb.
A főtér részlete 2025 nyarán. Forrás: saját fotó.
Kalocsa főtere azonban más. Egyértelmű, hogy ez a terület az érsekség és a város domináns egyházi vonatkozásának centruma. Ám mégis kialakult egy sajátos, kétpólusú rendszer, hiszen a szent istváni egyházalapítás után később, lassabban formálódó, igazából az újkor idején megerősödő ,,szekuláris városközpont” máshol, a mai Sétáló utca és piactér közelében szerveződött. Nem a Szentháromság tér területén, melyet mindig is a nagytemplom és érseki székhely grandiózus képe uralt – múljtával és jelentőségével némileg a mindennapok nyüzsgése felett állva.
Ismét egy példával jelentkezünk, ismét Veszprémből. Az ún. szocmodern épületekhez sokszor társítunk negatív gondolatokat, amit csak fokoz, hogy ezeknek a házaknak a többsége mára a karbantartás hiánya miatt sok esetben leromlott állapotú.
Ugyanakkor majdnem minden városban találunk több jellegzetes, mindenki számára ismert ,,szocmodern” középületet, ami valahol a városközpontban áll. Kalocsán a belvárosban ez lehet akár a Duna áruház, a volt szolgáltatóház vagy éppen a patyolat.
Forrás: octogon.hu
Pedig ezeknek az épületeknek sokkal több az előnye, mint elsőre gondolnánk. A konzekvens részletmegoldások, blokkos-moduláris szerkesztés, a sokszor pillérvázas alapszerkezet mind lehetővé teszi a rugalmas átalakítást, a korszerűsítést és az újraértelmezést. Hazánkban szerencsére egyre több olyan jó példa akad, ami bizonyítja, hogy mind külső esztétikában, mind belsőépítészetben jelentős előrelépés érhető el ezen házak esetében.
Az alábbi linken a Dimitrov művelődési ház átalakulása, újraértelmezése tekinthető meg. Gondoljunk csak bele, mi volna, ha ilyen minőségben újulna meg a szolgáltatóház helyi vállalkozások irodái, üzletek, garzonlakások számára!
Számos alkalommal mutattunk már be olyan jó gyakorlatokat, előképeket, melyeket városunkban is alkalmazhatónak vélünk, javaslunk. Jöjjön most egy különösen releváns példa, amit az Építészfórum legújabb galériáján át ismertetünk!
Kép forrása: epiteszforum.hu
Az építészet közügy. Különösen akkor, ha városunk, hazánk közös értékeiről, örökségéről van szó. Éppen ezért nagyon fontos a transzparencia, a kommunikáció. A veszprémi várnegyed megújulása példaértékű e tekintetben, hiszen a várban történő építkezéseket és rekonstrukciókat rendszeresen megismerhettük beszámolók, cikkek, képgalériák révén. Veszprémben ugyanúgy van főszékesegyház, érseki palota, nagyszeminárium, elegáns közterek, kanonoki ház, szentháromság-szobor, és egyebek, melyeket a projekt érintett.
A veszprémi várnegyed történelmi léptékű megújulása 2020-ban kezdődött és várhatóan idén véget is – a közvélemény bevonása mellett.
Kalocsa településszerkezetére jellemző, hogy a szolgáltatások, önkormányzati és állami ügyintézési helyszínek, vendéglátóhelyek túlnyomó többsége a Belvárosban, a Szent István király út tengelye mentén helyezkedik el. Továbbá több oktatási intézmény is ugyanitt található. Ennek következménye, hogy ,,csúcsidőkben”, azaz hétköznapokon, munkaidőben, vagy például szombat délelőtt a főutca mentén hirtelen nő a közlekedési terhelés a lakosság természetes aktivitása által, ami magában hordozza a parkolás és autós közlekedés fokozott jelenlétét is.
Megoldás lehetne a decentralizáció, azaz a városközpontba koncentrált tevékenységek ,,kiszervezése” más városrészekbe. A Kertvárosban vagy Eperföldön, esetleg az Újvárosban kiemeltebb közterek mentén nyitott ATM-ek, ügyfélszolgálati irodák, esetleg kisebb posták máris új városi alközpontokat generálnának, amik csökkentenék a Belváros terhelését. Ráadásul a lerövidülő távolságok révén az autózás igénye is csökkenhet, hiszen gyalog és kerékpárral is percek alatt elérhető célok jönnének létre.
Sopron új parkolóháza. Kalocsán is lehetne. Forrás: Építészfórum, fotó: Bujnovszky Tamás
Az autózás járulékos része a parkolás. Ma a városközpontban óriási területeket foglalnak el a felszíni, szabadtéri parkolók. A Búzapiac tér környéke szinte csak gépkocsiparkoló és betonozott felület, a posta háta mögött, a Negyvennyolcasok tere körül is óriási aszfaltmezők biztosítják a parkolási igényeket. Ezeken a területeken előnyös lenne a burkolt felületeket részben vagy egészben felszabadítani, parkosítani, élő városi köztérré alakítani, magyarán egy sokkal kiemeltebb, hasznosabb funkciónak átadni. Nem kizárólagos és minden esetben ideális megoldás, ám mégis egy irány a felszín alatti garázsok és felszín feletti parkolóházak létesítése.
Egy éve adták át a Kalocsa és Paks közötti új Duna-hidat. Az átkelő tehát már egy éve szolgálja a környék közlekedési rendszerét, gazdaságát, turizmusát, mindennapi életünk számos szegmensét. Külön büszkeségünk, hogy a k.arc is részese volt a híd elnevezési folyamatának, hiszen az illetékes minisztériumot mi kerestük meg – többek között olvasóink, követőink javaslatai alapján – hivatalos előterjesztés formájában, hogy Tomori Pál érsek nevét viselje az építmény. A híd önmagában nagyszerű fejlemény városunknak, azonban hosszabb távon a ráhordó közlekedési rendszer, úthálózat kiépítése is szükséges lesz, hogy a kapacitását még jobban ki tudjuk használni.
A híd elnevezéséről szóló javaslatunk megtekinthető ITT. A közekedési hálózat fejlesztéséről, aminek révén megnőhetne a híd szerepe és kihasználtsága, pedig ITT írtunk.
