Címerek a falakon I. – Az érseki palota

Az elmúlt évszázadok során, mikor egy-egy jelentősebb épületet alkottak meg elődeink, előszeretettel látták el valamilyen egyedi jelzéssel a homlokzatukat. Ez a jelzés általában az építés vagy az átadás évszáma (ritkábban: pontos dátuma), valamint gyakran az építtető neve, címere szokott lenni. A többszáz éves épített örökségeink esetében sokszor nem vagy csak nagyon kevés dokumentáció maradt fenn egy-egy építkezésről, de a falakra vésett évszámokból és gyönyörű domborműként felhelyezett címerpajzsokról elég sok információra következtethetünk.

A fentebb leírtak Kalocsán sincsenek másképp: sok homlokzatot figyelve találhatunk címert a házfalakon. Cikksorozatunk első részében az egyik legismertebb példával, az érseki palota főhomlokzatán található érseki címerrel foglalkozunk.

A jellegzetes dísz a főhomlokzaton, még a palota homlokzati rekonstrukciója előtt, de a már a rézfedés cseréje után – forrás: http://regmult.blogspot.com/2019/11/a-barokk-kalocsa.html

Bizonyára szinte minden helyi lakosnak beugrik, hogy a palota főhomlokzatának ,,közepén” van valamiféle logó jellegű mintázat. Azonban a részletesebb, szakszerűbb információk már kevésbé közismertek. Lássuk, mit kell tudnunk a palota főhomlokzatának egyik legszembeötlőbb ékéről!

Kezdjük az elsődleges információval: az alkotás Patachich Ádám érseki címerét ábrázolja kőből kifaragva, fém díszítményekkel ellátva. Patachich érsek volt, aki a palota első építési fázisát lezárta 1784-ben. Az érsek a nagyváradi püspöki székét otthagyva érkezett városunkba, ahol éppen csak befejezte az új püspöki palotáját. A Franz Anton Hillebrandt tervezte váradi palota impozáns és velejéig barokk képet mutat. Patachich Ádám számára igen kedves lett a végeredmény, hiszen a már épülő kalocsai palota terveit előző székhelyének mintájára módosíttatta. Ennek köszönhető, hogy végeredményben a nagyváradi püspöki és a kalocsai érseki paloták igen hasonló külső megjelenéssel bírnak. A mára Romániában található testvér méretei némileg nagyobbak : 2+6+2+5+2+6+2 axisos, valamint sarok- és középrizalitos, míg kalocsai párja csak 2+4+5+4+2 axisos, de ugyanúgy sarok- és középrizalitos, valamint szintén U-alaprajzú). Itt máris megjegyeznénk, hogy a később külön cikkben magyarázzuk az axis és a rizalit kifejezések jelentését.

Van még egy hasonlóság a két palota között. Mégpedig az, hogy mindkét palota főbejárata fölött, a középtengelyben timpanon zárja a legfelső párkányzatot, és a timpanon háromszögében megtalálható Patachich Ádám érsek címere. Ebben pontban azonban már eltérés mutatkozik: nem ugyanolyan a két címer. De hogy lehet ez, ha ugyanannak a személynek a személyes szimbólumai?

Ennek magyarázatát a papi titulusokban és reprezentációban kell keresnünk. Alább jól láthatjuk, hogy a címer központi eleme, a címerpajzs mindkét városban ugyanaz: négy részre osztott pajzs, amelynek két udvarában dőlt horgonyon a szerencse istennője áll, két kiterjesztett kezével maga fölött fátyolt tartva, mely derekát is elfedi. A pajzs további két udvarában egy kiterjesztett szárnyú sas egy-egy szárnya látható. Mindezek a motívumok a család ősi címeréből származnak. A pajzsot gombos korona fedi. A váradi és a kalocsai címer két oldalán is láthatunk bojtokat, és itt is az igazi eltérés. Míg Nagyváradon csak mindkét oldalt három sorban 1+2+3, tehát hat bojtot találunk, addig Kalocsán már négy sorban 1+2+3+4 bojt látszik.

A nagyváradi címer 6-6- bojttal. Forrás – https://kronikaonline.ro/

Az újkorban kialakult ugyanis az egyházi címerhasználat azon rendje, mely egyértelműen kijelöli a rangbeli hierarchiát az egyes pozíciók között. Ennek része, hogy pl.: a plébánosok, dékánok két oldalt egy-egy sornyi, tehát mindössze 1-1 bojtot használhatnak címerükben. A kanonokok, prépostok már két sorban 1+2, tehát 3-3 bojtot ábrázolhattak jelképükben. A püspökök pedig 3-3 sorban már összesen 6-6 bojtot ,,engedhettek meg maguknak”. Ezt követi az érsek a maga 4-4 sornyi, összesen 10-10 bojtjával.

A kalocsai Patachich-címer, már 10-10 bojttal. Forrás: https://commons.wikimedia.org/

Ez az oka tehát, hogy míg Patachich Ádám személyes címerének motívumai megegyeznek, Nagyváradon püspökként még csak 6-6 bojttal díszíthette fel azt, Kalocsán érsekként már 10-10 darabbal. Kevésbé látványos, de hasonló rangjelölő eltérés, hogy az érsekek már megjeleníthették a kettőskeresztet is, így a kalocsai palota timpanonjában ezzel az elemmel is találkozhatunk. Természetesen a rangemelkedés velejárója volt, hogy a kalocsai palotán már sokkal díszesebb környezetben látható az egész kompozíció.

Megjegyezhetjük tehát innentől, hogyha egyházi méltóság címerével találkozunk akár egy dokumentumban, akár egy épület homlokzatán, a mellékerült bojtok (sorainak) számából egyértelműen meghatározhatjuk a személy egyházi hierarchiában betöltött szerepét. Kalocsán még számtalan helyen találkozhatunk egyházi címerrel, első sorban a Szentháromság tér környezetében. Ezeket és más, nem egyházi (hivatali, állami, magán-) címereket később dolgozzuk fel.

Források:

  • Kalocsai és Nagyváradi Egyházmegyék honlapjai
  • muemlekem.hu
  • regmult.blog.hu
  • arcanum.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük