Eltűnt Kalocsa I. – A zsinagóga tornyai és homlokzata

kategóriák: ,

A városi zsinagóga a Hunyadi János utca és a Haynald Lajos utca sarkán, a Szent István Gimnázium bejáratával majdnem szemben, egészen pontosan a Hunyadi Hános utca 30. szám alatt található. Méreteivel, manapság jellegzetes nagy, rácsos ablakaival messziről látszik. A látványát erősíti, hogy a református imaház és az újonnan épült ügyészség épülete mellett nem nagyon találunk más, ilyen magas épületet a Hunyadi utca ezen oldali szakaszán. Kalocsa egyik jelentős értéke és szerencséje, hogy a világháború és az azt követő pusztítások ellenére a zsinagóga a mai napig jó állapotban megmaradt.

A kalocsai zsinagóga akkor és most – saját szerkesztés

Az épület jelenleg a Kalocsai Képtár állandó Vinczellér-kiállítsának odhont, belső tere kétszines, az elmúlt évtizedben esett át egy rekonstrukción. Korábban a városi könyvtárnak adott otthont (akkori nevén Nagy Lajos Könytár), melyet megelőzően az 1950-es évek végéig zajlott itt hitélet. Természetesen a II. világháború előtt Kalocsán is, mint sok helyütt máshol, igen pezsgő zsidó közösség és kultúra volt jelen, az elhurcolt áldozatoknak állít emléket a zsinagóga mellett kialakított emlékpark és emléktábla.

De vajon hányan tudják, hogy a világháború nem csak a helyi zsidóság eltűntetését, hanem vele együtt a zsinagóga pompájának és eredeti, részletgazdag kiképzésnek végét is jelentette?

A kalocsai zsidó közösségről a 18. század végén értesülünk először, melynek létszámi a letelepedési tilalom miatt csak lassan gyarapszik. A tiltás feloldását követően a közösség lendületesen növekedni kezd, melynek eredménye, hogy elsőként zsidó elemi iskola létesül a városban (a mai Haynald és Sörös Imre utcák sarkán található, mára lakásokra felosztott nagy, impozáns épületben), majd 1861-ben felépül a zsinagóga.

Az épületet mára egyszerű romantikus építményként is leírhatnánk, azonban a korabeli képeslapok egy igen díszes templomot, a hazai 19. századi zsinagógaépítészet egyik szép példáját fedezhetjük fel. Tervezője Kocka Ferdinánd építész, aki a jezsuita avagy Szent István templom építését is vezette. Nem véletlen tehát, hogy a két épületen több hasonló motívumot is felfedezhetünk, melyek közül talán az ívsoros főpárkány és saroktornyok a legszembetűnőbbek. Ezzel a cikk egy sarkalatos pontjához is érkeztünk: a saroktornyokhoz. Ugyanis ezek a tornyok jelenleg egyszerű, az utca szintjéről nem is érzékelhető fémlemezfedéssel zádónak, miközben eredetileg elegáns, magas, fémfedésű (a korabeli fekete-fehér fotók alapján elképzelhető, hogy rézfedésű) hagymakupolákkal voltak kiegészítve. E hagymakupolák a romantikus építészet mór hatásaiként értelmezhetők, és a hazai zsinagógaépítészet egyik legjellemzőbb elemei. Elég csak a kecskeméti zsinagóga (mára Technika Háza) főhomlokzatára, vagy épp a Dohány utcai zsinagóga karcsú toronyaira gondolnunk.

a zsinagóga épülete 1930-ban – Fortepan

Az íves oldalélű csonkagúlán nyugvó, nyolcszögletű hagymakupolákat toronygömb és csúcsdísz zárta, melyeken mindkét oldalon kb. 50 cm-es Dávid-csillag volt látható. Az impozáns tornyok ugyanakkor csak rásegítettek az épület funkciójának reprezentálására, ugyanis kivülről és belülről is ízig-vérig magán hordozta egy zsinagóga jeleit.

A homlokzaton található nyílások rendszere még ma is nyomonkövethető a két oldalon felfedezhető 4-4- ablaktengelyből, ugyanakkor eredetileg tengelyenként egy, nagy, magas, bélletes, félköríves záródású ablak volt megtalálható a falakon, melyek szintén a romantika ékes példái. Ennél is pompásabb volt a főhomlokzat, ahol a mai bejárattal megegyező helyen előlépcsőről megközelíthető osztott, négyzetes bejárati ajtó volt szintén félköríves záródású, bélletes falfülkében. A bejárat felett és mellett 5 kisebb, bélletes, félköríves, rézsüs párkányzatú ablak helyezkedett el. Ahogyan most is, úgy eredetileg is a homlokzati síkból kissé kiemelkedett a főbejárat tengelye. Ezen a részen eredetileg vízszintes fugákkal dekorált, színezett homlokzatot láthattunk, melynek további ékessége a köralakú, vélhetően dekoratív osztásokkal kialakított, bélletes bevilágítóablak, mely a rózsaablakokat idézheti meg számunkra.

Az háromszöghöz hasonlatosan emelkedő főpárkány a homlokzat középső, legdíszesebb szakaszánál egy négyzetes kiemeléssel éri el legmagasabb pontját. A kiemelt oromcsúcs a zsinagógákon megszokott ún. ,,mózesi kőtbálák” tervezett vagy vélt valós helye lehetett. Sajnos nem maradt fenn olyan ábrázolás, mely ezt a feltételezést alátámasztaná.

a zsinagóga és a mellete lévő emlékpark napjainkban – Kalocsai Települési Értéktár

Az épület a II. világháború után több felújításon is átesett, legutóbb néhány éve. Idő közben nagyméretű belső tereit egy közbenső födémmel két szintre osztották, melyek az ablakok ,,félbevágásával” is tettenérhetők. A hajdani impozáns épület bélleteit, íves záródásait, homlokzati motívumait és nem tuolsó sorban elegáns kupoláit mind eltávolították. Ennek ellenére nagy érték, hogy az épület jó állapotban – még ha jelentősen lecsupaszítva is – megmaradt a köz számára.

Bízzunk benne, hogy a közeljövőben sor kerülhet egy olyan rekonstrukcióra, mely után ismét eredeti pompájában állhat városunk zsinagógája.

források:

  • Kalocsai Értékkataszter
  • Kalocsai Értéktár
  • Asbóth Miklós gyűjteménye
  • interneten fellelhető korabeli képeslapok

Egy hozzászólás a(z) “Eltűnt Kalocsa I. – A zsinagóga tornyai és homlokzata” bejegyzéshez

  1. Péterné Gottschall avatar
    Péterné Gottschall

    Az építkezést Kocka Ferdinánd építész és
    Lacza János ácsmester irányították, Kárl Rösner tervei alapján.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük