Szent Istvánra emlékezve

kategóriák:

Bizonyára többen találkoztak már a kalocsai királyfej fogalmával, valamint annak a műtárgynak a képével, amit a megnevezés takar. A kalocsai főszékesegyház korábbi, középkori változatainak kutatása a 19-20. század fordulóján érte el csúcspontját Henszlmann Imre, valamint Foerk Ernő vezetésével, azonban már korábban is kerültek elő leletek a középkori romok közül. A királyfej előkerülésének pontos ideje és helye bizonytalan, azt Haynald érsek adományozta a Nemzeti Múzeumnak, onnan mára a Szépművészeti Múzeumhoz került.

A vörösmárvány fej magassága 17 cm, gyaníthatóan a második főszékesegyház nyugati kapuzatának egy dombornűvéhez tartozott. Ezt támasztja alá, hogy a fej arca, tehát ,,eleje” a fülekig gondosan csiszolt, attól hátra már durvább megmunkálású, azaz nem önálló plasztikaként állt a templomban. A kő és vörösmárvány elemek váltakozása alapján feltételezhető, hogy a nyugati kapuzat az esztergomi főszékesegyház kapujával volt rokon. A hosszúkás fejformán szintén hosszúkás orr, nyírt bajusz, valamint egy abroncskorona a legjellemzőbb elemek. Az említett korona III. Béla királyunk sírjából kiemelt halotti koronával rokon formájú, de ez lehet csak a véletlen műve is.

Kutatók több személlyel is azonosították már a portré alanyát: voltak, akik Jézust látták benne, valószínűbb lehet valamely bibliai király megformálása is. Nagyon sokan ugyanakkor úgy vélik, hogy a főszékesegyházat és egyben az érsekséget alapító Szent István arcképét láthatjuk megformálva. Ha ez így van, akkor könnyen lehet, hogy a koronázási palást mellett a kalocsai királyfej a másik egyedüli, hitelesnek mondható ábrázolása államalapító királyunknak. Van rá tehát némi esély, hogy ha belenézünk a királyfej tágra nyitott, higgadt, méltóságteljességet sugárzó tekintetébe, akkor I. István király néz vissza ránk.

Forrás:

  • Szépművészeti Múzeum
  • 100hires.com
  • fotó: instagram.com/szépművészetimúzeum

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük