Kiskőrös vagy Miske irányából érkezve a Malatin tér előtt, az út jobb oldalán találhatunk egy igen jellegzetes és nagy épületet, ez a Bagó-Soós Malom. A nagy ipari létesítmény nem különösebben díszes, de mégis eléggé megragadja a figyelmet méreteivel és néhány különös részletével. Szembetűnő például az a szoborfülke, amelyben egy kicsinyke Mária-szobor árválkodik, látványos a fehér falak és a sötét párkányok és rizalitok kontrasztja. Évek óta pedig sajnos az is egyre inkább figyelemfelkeltőbb, ahogyan romlik az épület állaga. Az alábbiakban erről a csendesen megbújó ipari emlékről, a Bagó-Soós Malom történetéről olvashattok.

Bagó Soós Gergely 1904-ben alapított hengermalmot, melynek eredeti lokációja nem maradt fenn a forrásokban. 1907-ben kezdte meg felépíteni a jelenleg ismert épület eredeti állapotát a Miskei úton, miután megvásárolták a korábban itt álló Tessényi-házat. Az épület eredetileg háromszintes, egyszerű, nyeregtetős tömegű volt, amelyet vízszintes párkányok tagoltak, egyéb vakolatdíszként az ablakok enyhe keretezése emelhető ki. Formáját és méretét tekintve igencsak emlékeztethet minket a Margit Malom legelső állapotára, annak egy egyszerűbb elődje épület meg jelen esetben. Egyik malom tervezője sem ismert, ugyanakkor építésük ideje szinte egybeesik, így a formai hasonlóságok alapján nem zárható ki, hogy ugyanaz az építész vagy kivitelező brigád dolgozott a Bagó-Soós család malmán, mint a Margit Malom főépületén. Ekkoriban állt egy vöröstéglás kémény a létesítmény udvarán.
A malomban dolgoztak először nagyüzemi módszerekkel a városban. A fenntartó-üzemeltető hivatalos neve a Bagó Sós Gergely vám- és kereskedelmi műmalma Kalocsán nevet viselte. 1925-ben Gergely a fiának, Lajosnak adta át a cégvezetői jogköröket, mindeközben az I. világháború mérhetetlen veszteségei ellenére sikerült fejlődő pályán tartani az üzemet.

1921-ben felrobban a dízelmotor, amely károsodt okoz az épületben. A Hofhepp – Schpantz Clayton – Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. 1925. júniusában újságokban számol be róla, hogy nyersolaj motoros berendezésre cseréli a kalocsai malom gépeit.
A malom híre, teljesítménye és sikere töretlenül fejlődik. 1928-ban Bagó-Soós Gergely elnökletével és kalocsai székhellyel alakult meg a Dunavidéki Molnárszövetség, amely szintén a létesítmény hírnevét támasztja alá.
1937-ben bővítés történik, vélhetően ekkor egészül ki a ma is jellegzetes, két szélen elhelyezkedő rizalitokkal az épület. A malom 150 vagon befogadására válik ekkortól alkalmassá, emeletes raktár épül északra, melyben az utóbbi években kínai üzletek és fittness terem működött. A Bagó-Soós Malom így (tulajdonképpen valamelyest lépést tartva az országos szinten is igen kiemelkedő teljesítményű Margit Malommal) egy teljes épületkomplexummá válik az Újváros déli részén. 1938-ban a Molnárok Lapja beszámol, hogy barnaszén tüzelésű kályhát telepítenek az épületbe.

1941-ben, mikor a Duna áradása átszakította a védgátat február 15-én Apostagnál, eleinte a vasúti töltés volt az új védelmi vonal. Február 19-én hajnalban a víz itt is átszakadt, eddigre azonban a város belterületeinek védelmére a Bagó-Soós Malom mellett emeltek körtöltést, mely sikeresen kitartott , így a város belső, alacsonyabban fekvő utcái megmenekültek.
A II. világháború azonban megpecsételi a malom sorsát. A kalocsa környéki mezőgazdaság feldolgozási központjaként a Margit Malmot jelölik meg, illetve később a város észak-keleti szélén létesül új telephely. A Bagó-Soós Malom az államosítást követően egy ideig darálóként még vegetált, majd az Asztalos- és Építőipari Szövetkezeté lett. Ezt követően bontják el a kéményét.
A szövetkezet 1985-ben szétvált, a továbbiakban a Kárpitos Kisszövetkezet székelt itt, ekkor történik egy jelentősebb felújítás is. A rendszerváltást követően raktár, majd bútorbolt létesült, 1993-ban nagy tűz pusztított, mely többtízmilliós kárt okozott. Ma a rendszerváltás előtti idők trendjét folytatva bútorüzlet található itt. Legutolsó fejleményt, hogy az elmúlt években valamikor a sokáig üresen álló szoborfülkébe visszakerült egy Mária-szobor, amelyről nem tudni, mennyi köze van az eredetileg ott álló alkotáshoz.

Mára az épületegyüttes összetartozása sem szembeötlő, hiszen a néhai közös építészeti jegyeket felváltotta a lassú amortizálódás, a raktár és a főépület pedig teljesen különböző fedéssel és homlokzati színekkel van ellátva. És hogy mi a jövő? Nem tudni, hiszen a főépület eladó. A buszpályaudvar és a város legjelentősebb közlekedési csomópontjának karnyújtásnyi közelsége, valamint a szinte szemben elhelyezkedő nagy tó sok potenciállal ruházza fel a komplexumot. Például irodák, depo, üzletek, de akár vendéglátóipari egység is létesülhet is, minden esetre már nagy szükség volna egy hosszútávú fejlesztési koncepcióra és egy alapos felújításra, korszerűsítésre. A Bagó-Soós Malom együttese megérdemelné, hogy valamilyen formában visszanyerje eredeti fényét és hírét.
Források:
- Fotók: asztrik.hu, Google utcakép, http://varosikepektothfoto.blogspot.com/
- Arcanum Digitális Tudománytár
- Kalocsai Települési Értéktár
- Molnárok Lapja, 1935-27. szám, 1925-25. szám, 1938-27. szám,
Vélemény, hozzászólás?