Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján az alábbi cikkel állítunk emléket a 12 pont bátor nyomdászainak, akik később Kalocsán alapították meg nyomdájukat és töltötték el életük jelentős részét.
Nemzeti ünnepünknek több kalocsai vonatkozása is van, Kalocsát is számtalan honvéd képviselte a függetlenségi háborúban, ugyanakkor van egy másik kapcsolódási pont is a küzdelmet kirobbantó márciusi eseményekhez: a megemlékezések természetesen kötelező része, hogy valamilyen formában elhangzik a 12 pont és a Nemzeti dal. Hogy ezek az ikonikus sorok és költemény emlékezetünk ilyen szerves részei lehetnek, abban a kalocsai kötődésű Holmeyer Ferencnek és Malatin Antalnak óriási szerepe van.
Malatin Antal 1822-ben született Gödöllőn, Holmeyer Ferenc 1823-ban Pesten. Az 1830-as években kerültek 1-2 év különbséggel Landerer és Heckenast nyomdájába, itt ismerkedtek meg egymással a tanulás közös évei alatt. Szokás szerint tanulóéveik után külön-külön európai vándorútra indultak, majd ezt követően már gyakorlatot szerzett, világlátott ifjú mesterként visszakerültek Landerer nyomdájába. Malatint idő közben kialakult barátság kötötte Kossuth Lajoshoz, akinek Pesti Hírlap című munkái is az ő révén kerültek nyomtatásba.
És talán a legnagyobb tettük: 1848. március 15-én, a forradalom napján Malatin Antal szedte ki harmadmagával és Holmeyer Ferenc irányításával a 12 pontot, valamint a Nemzeti dalt. Tehát az ő nevükhöz köthető, hogy mind a forradalmi követeléseket, mind Petőfi egyik legnagyobb művét szabadon lehetett terjeszteni magyar nyelven a pesti lakosság körében, és ezzel hírét és lendületét lehetett vinni a forradalomnak.
A szabadságharc idején végig lojálisak maradtak a magyar vezetéshez, követték a kormányt Debrecenbe, dolgoztak a jegybank nyomdájában, Malatin részt vett többek között Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának szedésében 1849. augusztusában. Mindketten Haynau haditörvényszéke elé kerültek a szabadságharc bukása után, de végül felmentették őket. Végül az 1850-es évek nehézségei közepette kénytelenek voltak megélhetési okokból ismét Landerer nyomdájában dolgozni.
Önállósodásukat követően 1857-ben kötöttek egymással szerződést, és a volt piarista nyomdában megalapították Kalocsa második nyomdáját, cégbejegyzésük száma: 32.739. Ez a nyomda a jezsuita tömb helyén, a mai gyermekotthon helyén állt a Szent István király úton, a jezsuita templomtól északra. A nyomda berendezésében és megindításában Ábrahámffy János érsekuradalmi ügyész támogatta a két nyomdászt.
Később bővítési szándék és a jól prosperáló tevékenység miatt átelepítették nyomdájukat a Malom utcába, a mai szociális otthon nem régiben felújított épületébe. 1882-ben váltak külön útjaik. Holmeyer maradt a Malom utcában, majd halála után veje, Werner Ferenc könyvkötő vette át üzletét, aki saját házába telepítette a nyomdát 1890-ben. Ez a lakóház a zsinagóga melletti park helyén állt. Malatin a mai porcelánfestő épületében, korábban az Ipartestület székházában rendezkedett be. Az épület falán ma is kőtábla őrzi mindkettejük tevékenységének emlékét.
Haláluk után az Ipartestület javaslatára a mai Hunyadi utca és Széchenyi út találkozásánál lévő Szent György teret Holmeyer térre, a Szent István, Tomori, Bátyai és Miskei utak találkozásánál lévő Szent János teret Malatin térre keresztelték. A Holmeyer tér 1970-ben Obermayer Ernő paprikakutató halála után a tudós nevét vette fel.
Holmeyer Ferenc családi sírja és Malatin Antal sírja is a Kalocsai Temetőben található. Tevékenységük bizonyítja, hogy egy igaz ügyet lehet fegyverek nélkül is olyan erőteljesen támogatni, hogy az meghatározó hatással legyen az események folyására.
Források:
- Kalocsa.hu
- Kalocsai Értéktár
- Romsics Imre: Malatin Antal életéből
Vélemény, hozzászólás?