k.arc

2022-ben nagyon fontos évfordulót ünneplünk, ugyanis idén ,,ünnepelte” 800. születésnapját hazánk alkotmányos történetének és az európai jogrendszernek is az egyik legelső, legfontosabb eleme, az Aranybulla.

1222. április 24-e feltehetően a pontos dátum, ekkor adja ki II. András király a magyar államiság jogrendszerének évszázadokon át gerinceként funkcionáló okiratot. Az Aranybulla mint kifejezés önmagában nem többet jelent, mint azt, hogy a király által kiadott irat hitelességét és kiemelt fontosságát a ráfüggesztett kettős aranypecsét, aranyból készült bulla adta. Kalocsa történetében kifejezetten fontos állomás a bulla kiadatása, hiszen az utókornak való megőrzés érdekében hét eredeti példányban készült el:

• az első példányt a Szentszéknek, a pápának küldte meg a király (bár kérdéses, eljutott-e Rómáig);
• a második példányt az ispotályos vitézeknek küldték, azaz a johannitáknak;
• a harmadikat a templomnak, azaz a templomosoknak küldték;
• a negyedik maradt a királyi udvarnál, feltehetően a királyi kancellária levéltárában;
• az ötödiket az esztergomi káptalan, tehát az Esztergomi Érsekség kapta;
• a hatodikat a kalocsai káptalan, azaz a Kalocsai Érsekség kapta;
• a hetedik, utolsó példányt a nádornak küldték.

A példányok közül sajnos egy sem élte meg a mai kort. Feltehetően mindegyik legkésőbb a török pusztításkor elveszett vagy megsemmisült. A hét eredeti irat pontos története kapcsán ajánljuk olvasóink figyelmébe a Rubicon aktuális, témával foglalkozó számát.

Külön érdekesség a kalocsai káptalan hatodik számú példánya. Szinte biztos, hogy a török bevonulásakor semmisült meg a káptalan levéltárának minden további iratanyagával együtt, de legalább is biztosra vehető, hogy a XIV. században még Kalocsán őrizték. 1318-ban ugyanis az Aranybullának egy újabb átirata készült, melyet az akkori főpapok közül négyen pecsétjeikkel erősítettek meg, céljuk I. Károly királytól az egyházi jogok megerősítése és az országgyűlés összehívásának kikényszerítése volt. 1318-ban ugyanakkor Kalocsán egyházi zsinatot is tartottak hasonló témákat is érintve, tehát igen logikus a következtetés, hogy az 1318-ban készült ,,főpapi” átirat a kalocsai káptalan eredeti példánya alapján és annak mintájára készült.

Ez a közel száz évvel későbbi állapot ma Esztergomban, a prímási levéltárban látható. II. András ismert, fennmaradt pecsétjei, az 1318-as átirat és egyéb ismert, hiteles adatok alapján pedig az Országgyűlés Múzeumában látható az eredeti, 1222-es Aranybulla tárgyi rekonstrukciója.

Ma az Aranybullának – minden jelentősége ellenére – nincs köztéri reprezentációja, kivéve egy székesfehérvári kőszobrot és egy ópusztaszeri fémemlékművet. A királyi okirat a magyar történelem egyik legfontosabb írásos dokumentuma, melynek 800 éves történetében Kalocsa kiemelt szerepet kapott. Elmondható, hogy az Aranybulláról alkotott képünk, a bulla tartalma, tehát egész emlékezete különösen sokat támaszkodik a hatodik, kalocsai példányra.

Az Aranybulla és Kalocsa kapcsolata van olyan szoros, hogy érdemes lenne akár a város valamely közterén is reprezentálni azt. Akár egy utca vagy tér elnevezése, akár egy képzőművészeti alkotás, vagy csak egy emléktábla is jelezheti e fontos történelmi esemény helyi kötődését. Mit gondoltok, volna helye a fentiek tekintetében Kalocsán egy Aranybulla-emléknek?

Forrás: Rubicun, 2022/6. szám