Az elmúlt napokban elkészült a Szentháromság téren a Kalocsai Érsekség első főpapjának, Szent Asztriknak az új szobra. A frissen átadott alkotás már a harmadik köztéri plasztika, melyet városunk első érsekéről formáztak meg. A három alkotás jelentősen eltér több tekintetben egymástól. Kérdés: van-e vagy kell-e a köztéri városképi elemekben valamilyen rendező elvnek/koncepciónak léteznie? Ha igen, akkor ennek milyen vonatkozásai vannak a három Asztrik-emlékre vonatkozóan? Végül pedig felmerül, hogy mi a helyzet azzal az Asztrik térrel, melyen egy utcaképi elemnek sincsen köze az első kalocsai érsekhez.
Néhány napja Kalocsán már három helyen is találkozhatunk Asztrik képmásával a köztereket járva. Kronológiailag az első a főszékesegyház déli tornyának oldalán elhelyezett dombormű, mely 1938-ban lett átadva, alkotója a székesfehérvári Bory-várat is építő Bory Jenő.
A vörös márvány dombormű Asztrik érseket mutatja be, amint elhozza és átadja a koronát I. István királynak. Székesfehérvárott áll a Püspökkút, melyen az államalapítás jelentős alakjainak fém szobra látható, többek között első érsekünké is. A szintén Bory által készített alkotás Asztrik-alakja teljesen azonos a kalocsai domborművel, mindkát munka elsősorban az országos történelmi jelentőségre, a korona elhozatalára helyezi a hangsúlyt.
A ,,második Asztrik” a sétáló utca elején található az érseki szoborgaléria vezéralakjaként. Mondanivalója megegyezik a főszékesegyházi domborművel, hiszen itt is a Szent Korona pápától való elhozatala áll a középpontban. A nem régiben elhunyt Benedek György munkája azonban teljesen más benyomást kelt. A szikár, sovány férfi szerzetesi egyszerűségben jelenik meg előttünk, alázatosan maga előtt tartva a koronát. A természetesség, egyszerűség érzetét a fekete gránit talapzat durván formált külalakja is erősíti. A 2000. júliusában átadott alkotás az érseki szoborgaléria méretét tekintve legnagyobb eleme, és szintén Asztrik államalapításban betöltött szerepének állít emléket.
A ,,harmadik Asztrik” pedig a frissen átadott szentháromság téri szobor. Az impozáns márvány alak az első középkori kalocsai székesegyház belső terét idéző posztamensen áll. Az alkotás téren belüli pozíciója és irányultsága mondanivalóval bír, hiszen az első főtemplom hossztengelyében, a leendő romkert irányába tekint. A kezében tartott főpapi jelvények (mitra, pásztorbot) az érsekség megalapítására utalnak. Az alkotó szobrász, Csák Attila elmondása szerint egy megnyerő, határozott, céltudatos tekintetű és kisugárzású embert igyekezett megformálni, mely kétség kívül sikerült is. A szimbolikus elemek alapján egyértelmű, hogy ez a szobor Asztrik érsek első sorban városunk mint érseki székhely, tehát Kalocsa történelmére gyakorolt nagy hatásának megtestesítője.
Nem nehéz megállapítani, hogy igencsak különböző a három Asztrik-emlék: eltérő mondanivaló, eltérő küllem és arc, eltérő fizikum, eltérő történelmi szimbólumok, eltérő környezet, stb. A jól észlelhető különbségek indukálják a kérdést: mi a kalocsai köztéri szobrok, emlékművek koncepciója? Van-e ilyen egyáltalán? Fontos volna ugyanis egy olyan történelmileg és építészetileg is gazdag emlékű kisvárosban, mint Kalocsán az esetleges és ad hoc jellegű köztéri fejlesztéseket kerülni. Helyette a város értékeit és arculatát átfogó városképi tervekkel, víziókkal kellene gazdagítani.
A koncepciótlanság érzetét erősíti, hogy az elragadóan ligetes, nyugodt Asztrik téren a névadáson kívül semmi nem utal városunk első érsekére. Törpeszobrok, gondozatlanságról árulkodó, sokszor gazos, indokolatlan dombocskák, egyre szaporodó kivágott facsonkok és egy István-pecsétes zászlórúd vegyes keveréke adják a tér jelenlegi arculatát. Érdemes továbbá azt is megjegyezni, hogy a város történelmének jellegzetessége, hogy a Szentháromság tér körül kialakuló egyházi városközpont mellett a Búzapiac tér környezetében folyamatosan fejlődött az úgynevezett polgári városközpont. Éppen ezért ellentmondásos kissé, hogy a sétáló utcai érseki szoborgaléria miért a polgári központban kapott helyet és miért nem az érseki épületegyüttes közelében, Tomori és immáron Asztrik újabb szobra közelében.
Ezek az ellentmondásokat nem lehetetlen feloldani. Cikkünk hamarosan megjelenő második részében javaslatot teszünk néhány előbb felvetett kérdés megválaszolására és köztéri koncepció alapjaira. Addig is mindenkit a saját véleményének kifejtésére kérünk, hadd ismerjük meg egymás gondolatait a témában.
Vélemény, hozzászólás?