k.arc

A Kossuth Lajos utca egyik legimpozánsabb épülete a hajdani Tanítók háza, amely ismert még Hunyadi Kollégium néven is. Az utca Kalocsa legnagyvonalúbb közterülete, hiszen bár fajsúlya a városon belül elmarad a Szent István király utcától, az utcakép igen tudatos, következetes, komplex várostervezés eredménye. Az utca menti házak között ütemesen szélesedő tér, a kórház előtti fasor, a nyílegyenes vonalvezetés (kiindulópontjában a Főtérrel), az északi oldalon sorakozó valaha volt kúriák, középületek pavilonos elrendezése mind egy nagyvárosi sugárút jellegét idézik. Ennek a nagyon igényes, párját ritkító városszöveti elemnek az egyik központi épülete a Tanítók háza.

Berauer József tanár előterjesztésére a Kalocsavidéki Római Katholikus Tanítóegylet felhívást tett közzé 1894. április 12-én, amelyben szorgalmazta, hogy a millennium évében kollégium épüljön az egyházmegye tanítóinak gyermekei számára. Az adakozás kiemelkedő mozzanata, hogy Császka György érsek 2400 öles területet vásárolt meg a jezsuiták akkori kertjéből és erdejéből (mely akkoriban a mai Kígyó, Malom és Kossuth utcák háromszögében, valamint a Kossuth utcától északra, a Martinovics utcától a kórházig terült el). Az érsek ezen felül jelentős anyagi hozzájárulással is segítette az adakozást.

Az erőforrások előteremtését követően az építkezés 1896-tól 1897-ig tartott. Az eredeti épületet 1897. június 30-án avatták fel. Ebben a formájában egy 9 + 3 ablaktengelyes, enyhe sarokrizalitos főhomlokzatú épület volt. Külleme egyszerű, eklektikus, homlokzata neoklasszicista jegyekkel operál az erőteljes vízszintes kváderezéssel, az ablakok körüli egyszerű vakolatdíszekkel, valamint a határozott, de még mindig merev szerkesztésű, klasszikus szintosztó és zárópárkányzatokkal. Az ekkor még aszimmetrikus épület külleme jelentős hasonlóságokat mutat a Szent István Gimnázium főutcai szárnyának földszintjével. A ház a csatlakozó terepszinttől elemelt, pinceszint + földszint + emelet kialakításban létesült, egyszerű tetőzettel.

1905-ben Mayer Béla (kinevezett szatmári püspök) adománya révén az épületet mai formájára bővítették. Létrejött a ma ismert 3 + 11 + 3 traktusos főhomlokzat két sarokrizalittal, középen a főbejárattal, valamint a sarokrizalitok belső udvar felé történő nyújtásával (magyarán a sarkok oldalhomlokzatai nem 3, hanem 5 traktusosak lettek). A bővítmények teljes mértékben a meglévő homlokzati képhez igazodtak. Ekkor létesül a Mócsy utcai pergolás terasz, melyet később télikertes jelleggel beépítenek. Vélhetően ez időkben épültek meg a kiszolgáló épületek, gondnoki vagy tanítói szolgálati lakások a telek hátsó traktusában, melyek ma is állnak. Így lett végül 100 férőhelyes a kollégium, mely 1926-tól, a trianoni veszteségek révén kialakuló létsázmhiány miatt már tanítójelölteket, gimnáziumi és polgári iskolai tanulókat is elszállásolt.

1950-től az egyházi kollégiumot diákothonná szervezték. A kor politikájának megfelelően világi nevet kapott az intézmény és épület: létrejön a Hunyadi János Kollégium. 1951-től megkezdődik Szvétek Sándor kinevezésével az úgynevezett Szvétek-korszak, mely több évtizedre határozza meg a kollégium, a Szent István Gimnázium és a város ifjúságának életét. Hunyadi mellszobrát (készítette: Gyenes Tamás) is ezekben az években állítják fel a főbejárattal szemben.

Az épület utolsó lényeges fejlődési fázisa 1993-ban zajlik le, amikor teljes felújítás történik. Ezt követően a városi fenntartású középiskolák kollégiumait összevonják egy intézménybe, melynek főépületévé válik a néhai Tanítók Háza. Az épület 100. születésnapján márvány emléktáblát helyeznek el a falán. Később, a 2000-es évektől ütemesen csökken a kollégiumi szobák száma, helyüket ideiglenesen zarándokszállás, városi szervezetek irodái váltják fel. A városháza 2010-es évek eleji felújítása idejére az önkormányzat több szerve is itt kap ideiglenes otthont.

2024-re az épület állapota látványosan rosszabb, ám közel sem tragikus. Külsőleg jelentős szerkezeti vagy egyéb amortizáció nyoma nem észlelhető, a tetőzet állapota is átlagosnak mondható. A homlokzat képe közepes, nem rossz állapotot tükröz. Ezzel szemben a környező növényzet elvadult, jelentős ritkításra és rendszeres gondozásra volna szükség. A Kossuth utcai elegáns kerítés állapota (részben a burjánzó fák, bokrok lombjainak hatására) rosszabb, mint az épületeké. Az épület belső térszervezése cellás-folyosós jellegű az eredeti funkció miatt. Ennek következtében szállás-, rövid- vagy hosszútávú lakás-, illetve irodai funkció számára a válaszfalak optimalizálásával kiválóan alkalmas lehet. A homlokzat egyszerű szerkesztési elvei és sík jellege miatt energetikailag is könnyen korszerűsíthető úgy, hogy a helyi védelem alatt álló küllem változatlan maradhat.

Forrás:

• Kalocsai Települési Értéktár
• hu.museum-digital.org
• kalocsa.hu
• Hungaricana Képcsarnok