Néhány hete adták át a Tomori Pál hidat. A hídavatás révén nem csak egyszerűen megnyílt egy új útszakasz a Duna két partja között, hanem is meghosszabbodott az 512-es számú másodrendű főút. Eddig ez az útvonal csak Kalocsa északi elkerülőjét fedte le, így azonban az 51-es sz. főúttól az M6-os autópályáig tart. Ezzel az utóbbi évtizedek legnagyobb léptékű fejlesztése valósult meg a Kalocsa környéki közúti hálózatban. Azonban ez a hálózat (mely nem csak az utakat jelenti, érthető ezalatt a vasút, a kerékpárutak, de akár a vízi közlekedés is) további jelentős lehetőségeket rejt magában. Jelen cikksorozatunk célja a meglévő állapot, valamint a számtalan fejlesztési irány és koncepció, illetve általunk megfogalmazott javaslatok egy csokorba gyűjtése.
A sorozatunk első eleme első sorban a gépjárműs közlekedési kapcsolatokra fókuszál. Ezen belül is leginkább a már említett 512-es főútra. A nevezett másodrendű főút eredetileg Kalocsa város külterületi, főúti elkerülőjének északi szakasza volt nagyjából 20 éven át. Célja az 51-es forgalmának csillapítása a városon belül azzal, hogy a repülőtéri ipari park, valamint a Duna melletti kistelepülések elérését a várost elkerülve biztosítja észak felől. E főútnak végül az elmúlt évtized végén két lehetséges meghosszabbítása merült fel:
- az elkerülő folytatása a város nyugati oldalán, dél felé, Bátya, majd Baja irányába a Meszesi utat átmetszve. Távlatilag tehát ide helyeződhet át az 51-es útvonala, amely így a városmagot nem érintené.
- Valamint a nyugati folytatása a tervezett új Duna-hídon át, az M6-os irányába. Mára már tudjuk, hogy utóbbi verzió végül meg is valósult, ma már használjuk is.
A megvalósult hosszabbítás kapcsán meg kell jegyezni azt az általános jelenséget (mondhatjuk: hibát), amely hasonló projekteket jellemez hazánkban. Nevezetesen azt, hogy egyszer, pontszerűen történik egy nagyobb beruházás, amelyet utána évtizedekig nem követ semmilyen továbbfejlesztés. Konkrétan a Duna-hidak esetében pedig sokszor csak a két közvetlen part összekötése megy végbe, a parttól távolabbi területeket nem tárják fel (gondoljunk a szekszárdi vagy a dunaújvárosi hídra!). Jelen cikk alapötletét pontosan az adja, hogy megvizsgáljuk, miként lehetne az előbb említett hibákból okulva a fejlesztéseket lépésről lépésre, szakaszokban folytatni.
Rövid megjegyzés: hogy kapcsolódik a közúti és egyéb hálózatok kérdésköre az építészethez, városépítészethez?
Nos, az építészet vagy környezetünk építésének, fejlesztésének léptékei eltérőek, ugyanúgy lehet építészet egy néhány centiméteres homlokzati díszítőelem részletes kidolgozása, egy családi ház felépítése, egy városrész rehabilitációs terve, mint egy járási vagy regionális szintű fejlesztési terv. Másrészt az okosan, átgondoltan fejlődő infrastruktúra formálja a városképet is: városkapuk alakulnak ki, az új megtelepedő vállalkozások székhelyeket létesítenek magukban, a bevételekből az önkormányzat vagy az állam fejlesztéseket hajt végre. Összefoglalva tehát a városkörnyéki közlekedési infrastruktúra jelentős hatással bír Kalocsa építészetére sokféle módon.
A kalocsai elkerülő folytatása
A kalocsát ma északról elkerülő utat nyugati és déli irányokba folytatni kell. Önmagában az 51-esen jelen lévő (teher)forgalom is indokolná a lépést, amely néhány éve került a legközelebb a megvalósításhoz. Az érintett települések (Foktő, Kalocsa és Bátya) tárgyalták is az elképzelést, meg is született a konkrét nyomvonal javaslat. Ma azonban, a Tomori Pál híd átadásával jelentősen indokoltabb az elkerülő folytatása: egyrészt a Dunántúlról érkező forgalom ma kényszerűen át kell haladjon a városon, ha dél és kelet (Baja, Hajós, Kiskőrös) felé haladna. Másrészt a Kiskunság és Bácska irányából érkező forgalom sem tudja kihagyni a városon való átzúdulást. Éppen ezért javaslatunk, hogy a városi elkerülő szakaszt a néhány éve jóváhagyott nyomvonalon folytassák, ezen felül rövid toldással egészen a kiskőrösi útig vezessék. Az alábbi térképen ábrázoltuk az elképzelést. Látható a nyugati elkerülő a korábban már megismert útvonalon, valamint a déli szakasz a kiskőrösi irányig, amely a város rendezési tervei szerint van feltüntetve. Ez alapján az 51-es út észak-déli tengelye nyugatról kerüli el a várost, míg a vele részben közös nyomvonalon haladó 512-es kelet-nyugati tengelye déli irányból.
A Keceli / keleti továbbvezetés
A város elkerülését követő elem az útvonal kelet felé való továbbvezetését jelenti. Ebben a szakaszban javasoljuk kiküszöbölni a korábban már leírt problémát, mi szerint az utóbbi időben megépült Duna-hidak és felvezető utak nem tárnak fel távolabbi területeket. Ez a javaslat tulajdonképpen a meglévő 5301-as sz. kiskőrösi mellékút műszaki paramétereinek egységes fejlesztését jelenti, ami által az útvonal jelentős része a mellékutakból kiemelve országos jelentőségű, másodrendű főútvonallá válhat. Ez a szándék lefedi a több évtizede létező megyei, regionális és országos területrendezési törekvéseket, amely kiemelt szándékként jelöli meg a Kalocsát és Kecelt összekötő főútvonal kialakítását. A beruházás nem volna nagy léptékű, hiszen az út nem régiben esett át többlépcsős felújításokon és megerősítéseken. A gyakorlatban leginkább bizonyos közúti szabványoknak való megfeleltetést, a táblázák és jelölések bővítését jelentené. A terv révén azonban az 512-es sz. főút már a vármegye szívéig feltárja Bács-Kiskun középső szakaszát. A javaslat továbbá összefűzhető a szintén több évtizedes keceli elkerülő tervével is. Az így kialakuló kelet-nyugati tengely az 54-es főúttól az M6-osig húzódik.
Vélemény, hozzászólás?