1984-ben készült el Kalocsa komplex, felülvizsgált rendezési és szabályozási terve. A terv a korábbi, 1965-ös és 70-es években készült hasonló tervek aktualizált, újragondolt, összedolgozott eredménye. Célja, hogy az akkoriban az ország legkiemelkedőbb műemléki városközpontjai közé emelt Kalocsa belvárosának jövőképét, szabályozási és fejlesztési céljait felvázolja. A terv annyira szerteágazó és a közelmúlt fejlesztéseire is jelentős hatással bírt, így a későbbiekben kifejezett célunk az alapos feldolgozása és bemutatása. Jelen cikkben azonban az érseki magtárral foglalkozó tematikus sorozatunk részeként az épületre vonatkozó részleteket ismertetjük.
A ’84-es rendezési terv két szinten foglalkozik a magtárral és környékével. Elsőként egy általános, teljes városközpontot érintő léptékben jelöli ki az épület lehetséges jövőjét. A városközpontként definiált terület határát a mai Martinovics, Eszperantó és Magtár utcáknál jelölték ki a tervezők, azaz a magtár e terület határán feküdt. Szembetűnő, hogy a terv a történeti előzmények és hasonló funkciók okán a magtár épületét a volt érseki lovardával kvázi egységként kezeli, a helyi termelő ágazatok bemutatótereként képzeli el. Míg a lovardában piac jellegű kirakodó terek, műhelyek, alkotóterek kapnak helyet, addig a magtár mezőgazdasági múzeumként, azaz tulajdonképpen a paprika múzeumként funkcionál.
A múzeumi funkció révén az épület karaktere megőrizhető, hiszen a külső-belső felújítást és korszerűsítést követően a belső nagy, egybefüggő terek kiváló bemutatóterekké válhatnak, valamint az épület mezőgazdasági múltja is új színt kaphat.
A Szentsarok városrészre vonatkozó fejlesztési irányelvek esetében érdemes megfigyelni azokat a különleges elemeket, amelyek a gondolkodást akkoriban meghatározták: nem állt még sem a városi sportcsarnok, sem mellette a középiskola épülete, valamint katolikus iskola és gimnázium és a Kunszt utcai óvoda sem. Emiatt a mainál lényegesen nagyobb kihasználatlan zöldfelület vette körül mind a magtárat, mind a lovardát. A két tömb között parkolókat képzeltek el, mellyel valószínűleg az Érsekkert látogatóit is szolgálni szerették volna. A terv ezen eleme ma már elavultnak tekinthető. A mezőgazdasági múzeumként működő magtárat és a termelői piac és alkotótér lovardát a Kossuth utcával széles, fasorokkal övezett promenáddal kötötték volna össze, amely egészen az Érsekkertig folytatódott volna. Ez a terv egyik legelegánsabb, ma is érvényes eleme. A tömb megközelítése az Asztrik tér felől is lehetséges, de csak sétálva, hiszen a terv gyalogos zónává alakította volna a zárdatemplom környékét is.
Összefoglalva elmondható, hogy a Magtár fejlesztési irányait mindig is nehezítette, hogy a Belváros szélén, már csak részben történeti közegben fekszik. Az 1984-es terv azonban ezt a periférikus szituációt nagyon sok erős eszközzel kívánta oldani:
- a lovardával együtt többfunkciós, kifejezetten erős turisztikai attrakció jött volna itt létre, mely önmagában jelentős látogatói közönséget vonzott volna;
- az Asztrik téren kialakított sétáló zónával és az új, Érsekkertig vezető promenáddal több, elsődleges közlekedési tengely vezette volna fel az érdeklődőket és helyieket egyaránt;
- az épület patinás múltja és a tervezett funkció kifejezetten erős párost alkotott volna, hiszen a magtár értékeihez, paramétereihez méltó a világhírű kalocsai paprikatermesztés gondos bemutatása.
Az 1984-ben bemutatott városközpont-fejlesztési terv sok eleme valamilyen formában megvalósult mára. Azonban a legjelentősebb fekete folt a magtár és lovarda környezetében érzékelhető: a Fazekas Alkotóházon kívül jelenleg semmilyen méltó funkció nem található itt, nem ismerünk átfogó, komplex fejlesztési javaslatokat döntéshozói szinten. Nagy kár, hiszen a hajdani érseki gazdasági központ nagyon nagy potenciállal rendelkezik.
Szeretnénk külön említést tenni Dr. Korbonits Dezsőné építész, urbanista, várostervező mérnökasszonyról, aki vezető tervezőként csapatával Kalocsa számára több rendezési, fejlesztési, szabályozási tervet dolgozott ki a ’60-as évektől a ’80-as évek végéig. Gondos munkája révén fél évszázadra meghatározó irányvonalakat jelölt ki városunk számára.
A Magtár korábbi, 18-19. századi történetéről itt olvashattok: A Magtár múltja
Forrás: Arcanum Újságok – Településfejlesztés, 2. szám, 1984 (ISSN 0230-4805)
Vélemény, hozzászólás?