Nemrégiben mutattuk be a Kalocsa környéki közlekedési hálózatot érintő első cikkünket. Célja a város környéki különböző útvonalak, rendszerek feltérképezése és azok fejlesztési lehetőségeinek bemutatása volt. Az első cikkben a közúti közlekedésre koncentráltunk, nem lesz ez másképp most sem. Korábban azt mutattuk be, hogy miért van nagy szükség a várost elkerülő főút folytatására, valamint az új Duna-híd keleti továbbvezetésére. Utóbbit annak érdekében, hogy mélyebben fel tudja tárni a megye belső területeit és megnőjön a híd vonzáskörzete. Jelen cikkünkben ezen koncepciókat folytatjuk a vármegyei és országos területrendezési szándékokat feldolgozva, valamint saját javaslatokat megfogalmazva. Nos, folytassuk!
A tolnai / nyugati továbbvezetés
Előző cikkünk utolsó megállapítása, hogy a kiskőrös felé vezető út részleges fejlesztésével, keceli irányban, kelet felé kell továbbvezetni az 512-es számú főutat. Így az új híd keleti vonzáskörzete már jelentősen megnő, az M6-osra való ráhordási terület gyarapodik. Ugyanez a logika a Duna túloldalán, Tolna vármegyében is érvényesíthető. Már említettük, hogy a hazai dunai hídfejlesztéseket gyakran éri az a (jogos) kritika, hogy közvetlenül csak a partmenti kisebb területeket köti össze az átkelő, és nem tárja fel a belsőbb vidékeket. Amennyiben a Tomori Pál hídon átvezető főút az M6-oson túl is továbbfut, úgy a belső tolnai részeket is elérheti a híd hatása, vonzása. Ráadásul Tolna vármegyében az alföldinél kisebb falvas településhálózat, és a földrajzi adottságokból adódóan szeparáltabb, észak-déli irányultságú térségek jellemzők. Tehát egy kelet-nyugati új közlekedési csatorna fontos, hiányzó összeköttetéseket pótolna. Javaslatunk ez alapján, hogy Tengelicet elkerülve Kölesd felé folytatódjon az útvonal, és legalább az első országos főútig, a 63-asig fusson. Végeredményben egy Tolna vármegye közepétől induló, egészen a Kiskunság centrumát elérő, kelet-nyugati tengely jönne létre. Ennek az útvonalnak a felezőjében, az 51-es főúttal való metszéspontjában fekszik Kalocsa mint felértékelődő csomópont. Mindez áruszállítási, logisztikai, ipari szempontból nagy előny lenne, valamint tömegközlekedéssel is több irányból válna elérhető városunk, mely súlyponti szerepét is növelné.
Rövid megjegyzés: miként folytatódna az út az M6-oson túl Tolna szíve felé?
A magyar úthálózat elnevezése régen kiforrott szabályok szerint alakul. Az elsődleges útvonalaink az egyszámjegyű főutak (1-től 8-ig), amelyek szektorokra osztják az ország térképét. Ezek a szektorok Budapest centrikusan, óramutató járása szerint követik egymást. Az egyes szektorban a másodrendű, kétszámjegyű utak első számjegye a ,,saját” főút számával egyezik meg. Tehát az 5-ös főút szektorában (amely az 5-ös és 6-os főutak között helyezkedik el) a másodrendű utak mind ötvenvalahányas jelzés kaptak. Ilyen például az 51-es is. Mindez azt jelenti, hogy az M6-tól nyugatra már a 6-os szektorba érünk, azaz a cikkben leírt főút már nem folytatódhat 512-es néven. Legkézenfekvőbb megoldás mindössze egy számjegy módosítáa lenne, tehát az M6-tól Tolna belseje felé már 612 lehetne az út jelzése. Mi ezt a megoldást javasoljuk.
A távlatok
Az 512-es út kelet-nyugati tengellyé fejlesztésével létrejöhet egy új, fontos folyosó az ország közepén, a meglévő sugárirányú főútjainkat felfűzve. Ez az új hálózati elem a helyi, lokális közlekedés fejlesztésén és Kalocsa kiemeltebb csomóponti szerepén túl további, távlati országos célokat is szolgál.
A kelet-nyugati irányultság miatt amennyiben egyszer a déli M9-es autópálya fejlesztése valóban megindul, jó párhuzamos alternatíva lehet a gyorsforgalmi út mellett az érintett vármegyék célirányú forgalma számára. Ezen felül ma is fontos logisztikai, fuvarozási útvonal a Kecskemétet, Szolnokot a Dunántúl szívével és Balatonnal összekötő folyosó. Ezt ma kizárólag a túlterhelt 52-es, 61-es és 62-es főutak vezetik el. A Dunántúl déli területeit célzó forgalom azomban Kecskemét felől a Tomori Pál hídon át is elérheti Tolna, Somogy, Zala vármegye területét, ha kiépül a Keceltől tolnáig tartó kapcsolat. Tolnán belül ráadásul 612-es néven folytatódhat az út a Hőgyész, Tamási, 67-es út, Marcali tengelyen Észak-Somogy felé is, amely a Somogy vármegyei rendezési tervekkel összhangban áll.
További távlatként említjük az első sorban Csongrád-Csanád vármegye irányából érkező tervet, mi szerint Szeged és Szentes között félúton szükséges a Tiszát egy új úttal áthidalni. Ez az út Orosháza irányából, Mindszenten és a Tiszán át Kisteleknél érné el az 5-ös és M5-ös főutakat. A Bács-Kiskun vármegyei tervek itt csatlakoznak rá erre a Kiskunmajsa felé továbbvezetett nyomvonallal, amely aztán Kiskunhalasig folytatódik. Innen már csak néhány kilométer elérni a javasolt, Kecelig futó 512-est.
Mindezeket ütemesen megvalósítva egy Békés vármegyétől Balatonig futó, szinte a teljes Dél-Alföldet és Dél-Dunántúlt átszelő új gerincvonal jöhet létre. Ezáltal Kalocsa horizontja, távlatai kitágulnak, az országon belüli hálózatban szerepe jelentősen felértékelődik. E felvázolt út nagyon jelentős része külön-külön, láncszemenként ma is szerepel az egyes megyék és települések fejlesztési céljai között. Ez a koncepció csak összefűzi, racionalizálja ezeket.
A környező, kistelepülési hálózat
Bár jelen cikk fő fókusza az 512-es út fejlesztési irányait célozza, érdemes megemlíteni több, helyi, falvak közötti útfejlesztési lehetőséget is. A vármegyei és környező települési tervek mindegyike célként fogalmazza meg a Kalocsát a Szelidi-tóval közvetlenül összekötö új útvonalat. Ezt a város elkerülő körgyűrű északkeleti folytatásával lehetne fokozni. A Szelid felé futó új út párhuzamos kerékpárúttal a helyi turizmus és tömegközlekedés számára jelenthet fontos előrelépést. A Miskét Dusnokkal összekötő aszfaltozott helyi érdekű út pedig a Kalocsa körüli településgyűrűt koncentrikusan felfűző úthálózat hiányzó eleme. Végül pedig a lokálisan Fajszot az 51-essel (Baja felé) és a Szakmárt a távlati 512-essel (Kiskőrös felé) összekötő utakkal zárul felsorolásunk – ezt a két fejlesztést az utóbbi 5 évben majdnem meg is valósították. Említést érdemel végezetül, hogy az M6-os ,,Paks dél” nevű csomópontjának bővítésével egy új, atomerőmű felé vezető ággal a Kalocsa-Budapest irányban több kilométernyi és néhány perces spórolás volna elérhető.
Vélemény, hozzászólás?