k.arcolat / Az eperföldi és zsámbéki templom kapcsolata

kategóriák:

Kalocsa utcáit járva sok olyan épületet találhatunk, aminek egy-egy ,,rokona”, előképe, alternatív változata is megépült – akár sokszáz kilométerrel távolabb. Városunk magyar (építészet)történelemben betöltött jelentős szerepének egyértelmű jele, hogy számtalan ilyen kapcsolatot tudunk megnevezni. Elég csak a már korábban bemutatott főszékesegyház – pesti egyetemi templom párosra gondolni. Néha pedig még egy utcán belül is találunk ilyen párhuzamosságot. Most egy újabb, hasonló, ám több évszázadot és nagyobb távolságokat lefedő viszonyrendszert mutatunk be.

Ahogy a felvezetőben is utaltunk rá, az eperföldi (vagy hivatalos nevén Szent Imre-) templom, valamint a zsámbéki kolostortemplom a maguk sajátos módján testvérépületek. Sőt, a testvériségbe még a budapesti XIII. kerületi Lehel téri templom is beletartozik. Na hogyan?

Az eperföldi templom tervezője Möller István, műegyetemi tanár, építész, MTA-tag volt. Möller a hazai műemlékvédelem egyik korai, máig jelentős képviselője, aki számtalan pusztuló középkori épületet mentett meg rekonstrukciós törekvései és munkái révén. Ő vezette a vajdahunyadi vár felújítását, a gyulafehérvári székesegyház rendbehozatalát és rekonstruálását, valamint a zsámbéki kolostotemplom romjainak részleges állagmegóvását is. Ezen utóbbi munka során (1896 és 1900 között) Möller korszerű gondolkodásának köszönhetően a templomot nem építették újjá (ami jelentős részben csak a fantázia alapján működhetett volna, hiszen sok része dokumentálatlanul elpusztult), hanem romos formájában konzerválták, erősítették meg. Ennek köszönhetően tulajdonképpen minden, amit ma láthatunk, az többszáz éves, eredeti, európai szintű építészettörténeti elem. A feltárások és konzerválás során Möller István vázlatokat, elvi rekonstrukciókat is készített, hogy eredeti pompájában miként is nézhetett ki a templom.

A három templom: balra a Lehel téri, középen a mintaadó zsámbéki, jobbra a kalocsai. Jól látható, hogy testvérépületekről beszélünk, nagyon erős a hasonlóság. A Lehel téren egy példás, szinte tökéletes másolat készült, Kalocsán pedig szemmel láthatóan egy némileg szolidabb, egyszerűbb verzió, amely így is kimagasló értékűre sikeredett.

Möllernek és kvázi a magyar nyilvánosságnak több évtizeddel később megadatott, hogy teljes valójában is bemutatható legyen a néhai zsámbéki templom. Őt kérték fel ugyanis 1933-ban, hogy tervezze meg a Lehel téren épülő új, grandiózus templom terveit, és szinte azonnal utána Zichy Gyula érsek felkérte, hogy az eperföldi (akkor még külvárosi) plébániatemplom terveit is készítse el. Möller pedig mindkét templomnál a zsámbéki kolostortemplomot kívánta megidézni. A Lehel téren ez tulajdonképpen egy az egyben sikerült is, hiszen méretében és küllemében azonos, mindenben  – ahol lehetségese volt – az előképet megidéző templom épület fel, amely a fővárosban az egyik legnagyobb. 

Kalocsán ennél némileg szerényebb változat létesült, hiszen a kőburkolat helyett vakolt felületekkel, egyszerűbb szentélykialakítással létesült a templom, ami pénzhiány miatt végül az eredeti tervekkel ellentétben egy toronnyal épült fel. Az eperföldi templom azonban így is kimagasló elem, uralja környezetét, a körülötte lévő kert és stílusban hasonló plébánia vele együtt tökéletes neoromán, középkori hangulatú csoportot alkot. Így tehát az eperföldi és Lehel téri templom a zsámbékinak két kistestvére.

Források:

  • Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ
  • Kalocsai Értékkataszter, 2007
  • képek: pestbuda.hu, zsambekinfo.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük