Kalocsa településszerkezetére jellemző, hogy a szolgáltatások, önkormányzati és állami ügyintézési helyszínek, vendéglátóhelyek túlnyomó többsége a Belvárosban, a Szent István király út tengelye mentén helyezkedik el. Továbbá több oktatási intézmény is ugyanitt található. Ennek következménye, hogy ,,csúcsidőkben”, azaz hétköznapokon, munkaidőben, vagy például szombat délelőtt a főutca mentén hirtelen nő a közlekedési terhelés a lakosság természetes aktivitása által, ami magában hordozza a parkolás és autós közlekedés fokozott jelenlétét is.
Több módon lehetne enyhíteni ezen a koncentrált nyomáson. Egyrészt megoldás a közlekedési hálózat fejlesztése, a meglévő utak tudatos fejlesztése és új közlekedési csatornák kialakítása a szükséges helyeken. Ennek kapcsán az utóbbi években több alapos, kidolgozott tervet is publikáltunk (lásd: északi elkerülő út a Főtér körül, harántirányú új belvárosi közlekedési útvonal nyitása a Grősz utcán át, város megfelelő elkerülését biztosító hálózat).
Megoldás lehetne a decentralizáció, azaz a városközpontba koncentrált tevékenységek ,,kiszervezése” más városrészekbe. A Kertvárosban vagy Eperföldön, esetleg az Újvárosban kiemeltebb közterek mentén nyitott ATM-ek, ügyfélszolgálati irodák, esetleg kisebb posták máris új városi alközpontokat generálnának, amik csökkentenék a Belváros terhelését. Ráadásul a lerövidülő távolságok révén az autózás igénye is csökkenhet, hiszen gyalog és kerékpárral is percek alatt elérhető célok jönnének létre.
Az autózás járulékos része a parkolás. Ma a városközpontban óriási területeket foglalnak el a felszíni, szabadtéri parkolók. A Búzapiac tér környéke szinte csak gépkocsiparkoló és betonozott felület, a posta háta mögött, a Negyvennyolcasok tere körül is óriási aszfaltmezők biztosítják a parkolási igényeket. Ezeken a területeken előnyös lenne a burkolt felületeket részben vagy egészben felszabadítani, parkosítani, élő városi köztérré alakítani, magyarán egy sokkal kiemeltebb, hasznosabb funkciónak átadni. Nem kizárólagos és minden esetben ideális megoldás, ám mégis egy irány a felszín alatti garázsok és felszín feletti parkolóházak létesítése.
Lássunk néhány példát:
- Mohácson most jelentették be egy új parkolóház építését a buszpályaudvar mellett. 88 db férőhely létesül, valamint nyilvános illemhelyet is kialakítanak. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy építészetileg, településképileg értékes, nagy múltú épületet bontanak el emiatt, ami nem lenne kötelező.
- Esztergomban mélygarázs szolgálja a város parkolási igényeit a belváros szomszédságában 312 férőhellyel, és felmerült egy újabb mélygarázs kialakítása is.
- Vácott is hasonló megoldás született 297 férőhellyel, a mélygarázs felett park, köztér létesült.
- Sopronban nem régiben adták át az építészetileg is igényesen kialakított parkolóházat 235 férőhellyel. A városmagban ezáltal tulajdonképpen meg tudták szüntetni a nagy, összefüggő felszíni parkolókat.
Ezek a közelmúlt olyan példái, ahol a történelmi belvárosba sikerült integrálni a parkolóházas megoldást, ezáltal pedig nagy felületen sikerült területet felszabadítani, majd köztereket, városi tereket kialakítani.
Kalocsán a Duna Áruház előtt 51 db parkoló található. A tűzoltóság előtt 50 db, a posta mögött 49 db. Jól látható, hogy egy mohácsihoz hasonló létesítmény az előző háromból nagy parkoló közel kétharmadát ki tudna váltani, a váci, esztergomi és soproni méretűek pedig elegendőek lennének mindegyik nagy területet foglaló parkoló megszüntetésére. Vannak ráadásul olyan jó fekvésű területek a városban, melyek rozsdaövezeti alulhasznosított jellegük alkalmasak volnának ehhez (pl.: Margit malom területe, Híd utcai ipari területek stb.).
Jelen cikkünk célja nem a parkolóházak építése melletti feltétlen érvelés, hanem a gondolatébresztés és megoldási javaslatok felvetése. Ugyanis évtizedek óta csak nő a parkolási terhelés és igény a Belvárosban, ugyanakkor megoldási koncepció sosem született és jelenleg sincsenek erre törekvések. A betonozott felületek kiváltása, parkosítása, átalakítása mindemellett turisztikai, gazdasági, illetve leginkább klímavédelmi és urbanisztikai cél is.
Ugyanis egyrészt a város klímáját javíthatná, ha:
- a decentralizáció következtében eleve kevesebb lenne az autó az utakon és többen választanák a gyaloglást, kerékpározást,
- az óriási, többezer négyzetméternyi betonozott felületeket növényekkel, zölddel, árnyékolással lehetne kiváltani,
- ezeken a területeken teraszok, vendéglátóhelyek, köztéri bútorok, rekreációs terek nyílnának,
- és úgy általában véve a Belváros értékes területein nem parkolók, hanem sokkal élőbb, szebb és hasznosabb területek jönnének létre.
Vélemény, hozzászólás?