Kalocsa építészettörténetének egyik fontos (ha nem a legfontosabb) eleme a főtér, azaz a Szentháromság tér. Itt találhatók meg a város leghíresebb épített örökségei, és ahogyan a neve is mutatja: ez a város fő tere. Sok tekintetben eltér ugyanakkor a tipikus magyar főterektől. Általában ezek ugyanis sokszor a város középpontjában helyezkednek el, legtöbbször valamilyen piaci, vásári tevékenység helyszíneként szolgáltak, nagyon sok esetben itt áll a városháza és/vagy egyéb fontos önkormányzati funkciójú épület stb.
Kalocsa főtere azonban más. Egyértelmű, hogy ez a terület az érsekség és a város domináns egyházi vonatkozásának centruma. Ám mégis kialakult egy sajátos, kétpólusú rendszer, hiszen a szent istváni egyházalapítás után később, lassabban formálódó, igazából az újkor idején megerősödő ,,szekuláris városközpont” máshol, a mai Sétáló utca és piactér közelében szerveződött. Nem a Szentháromság tér területén, melyet mindig is a nagytemplom és érseki székhely grandiózus képe uralt – múljtával és jelentőségével némileg a mindennapok nyüzsgése felett állva.
A tér a város és környéke legmagasabban fekvő részén helyezkedik el, tehát a jellemzően vizes, ártéri vidék leginkább védett helyszínén. Az államalapítást követően itt rendezkedett be az érsekség, itt épült meg az egyházmegye székhelye a főszékesegyházzal 1015-re1. Az 1000-es, 1100-as évekre vonatkozóan kevés adatunk van, ám biztosan tudjuk, hogy az 1200-as évek elejére megépült a második, sokkal grandiózusabb főszékesegyház, és a korábbi hullámzó fejlődést egy hosszabb, gyarapodó, építkező időszak váltotta fel2. Feltételezhetjük, hogy ez a főtér környékén is pozitívan éreztethette hatását az építészet és területrendezés tekintetében. Az 1222-es Aranybulla hét eredeti példányából egyet Kalocsán őriztek meg3 (mely sajnos nyom nélkül elpusztult később – talán a török hódításokkor), mely alapján szintén gondolhatjuk, hogy a korabeli nagytemplom és érseki lakóhely mellett egyéb jelentős épület(rész)ek is állhattak a területen.
Egyes feltételezések szerint a mai főtér korábbi formája egy nagyobb kiterjedésű, kevésbé szabályos, térszerű terület volt, aminek északi végén, mostani helyén állt a főszékesegyház és az érseki vár, déli vége a Belvárosi Iskolánál volt plébániatemplommal, kápolnával, temetővel4. A tatárjárás után Kalocsán is kővár építésébe kezdtek2. Az új kővár védművei, a vizesárok, a falak és felvonóhíd bizonyosan részben elfoglalta ennek a központi teresedésnek egy jelentősebb részét. A török hódoltság előtti időkből a tér alakulásáról további érdemi információnk nincsen.
Az igazán jelentős mérföldkő, mikor a Szentháromság tér mai formájában kialakult, az 1700-as években következett. Az új főszékesegyházzal létrejött a tér máig központi épülete. A mai állapotnak megfelelően kialakult a terület térfalai, határai az érseki kastély, a nagyszeminárium és a kanonoki házak felépülésével4. Innentől bár a neve, jellege még többször változott a területnek, fizikai formája véglegessé vált. Ettől az időszaktól kezdve, tehát a XVIII. század végétől már nagyon részletes információink vannak a terület további fejlődéstörténetéről.
A téren futottak össze a környék főbb útvonalai, a terület hosszú ideig közlekedési csomópont is volt egyben. Mindezek mellett az újkor óta folyamatosan bővült a köztéri alkotások, szobrok száma. Sokszor ezek nem csak megjelentek a téren, de át- vagy éppen visszaköltöztették őket (pl.: Tomori Pál szobra, mely egy ideig máshol állt a városban). A tér neve is változott több alkalommal, volt, hogy az egész terület bizonyos részeségeit más névvel illették. Mai nevét akkor kapta 1879-ben, mikor a főutca délebbi szakaszáról ide helyezték át a Szentháromság szobrot4, mely azóta szintén ,,vándorolt már” a téren belül.
A Szentháromság teret évszázadokon át a különböző módon burkolták vagy éppen zöldítették. Sokak számára a legjellemzőbb összkép a legyező mintájú kiskockakővel az igazi, ám volt, hogy virágos zöldszigetek közötti ösvények hálózták be a teret. Az északi sarokban ma is állnak az idős, óriási lombozatú gesztenyefák, délen korábban ostorfákkal találkozhattunk.
Elmondható, hogy a kalocsai főtér nem csak a múltja miatt különleges, de a folyton változó használati mód és az egész teret belengő elegáns, kissé ódon, időtlenséget sugalló hangulat is. Mindemellett az is biztos, hogy a városnak talán sosem volt egységes, hosszútávú stratégiája a Szentháromság tér használati módjára, miközben minden kalocsai számára valahol magát a várost is ez a terület és épületcsoport szimbolizálja. A következő időszakban ezeket a kérdéseket szeretnénk megvizsgálni úgy, hogy közben kutatjuk a tér múltját és javaslatokat teszünk a jövőjére. Hiszen a világ egyik legszebb, több, mint ezeréves, 300 éve egységesen barokk teréről beszélünk, mely most hosszú évek óta építési és felvonulási terület egy pezsgő, élettel teli, csalogató olasz piazza hangulatához képest – mint ami lehetne.
Források:
- 1 Dr. Czajtányi István – A honfoglalás és országalapítás eseményei Kalocsán és környékén
- 2 Dr. Czajtányi István – Kalocsa története a török hódoltságig
- 3 Rubicon, 2022/6. szám
- 4 Asbóth Miklós – Kalocsa településszerkezetének kialakulása
Vélemény, hozzászólás?