Címerek a falakon II. – A jószágkormányzóság

Sorozatunk első részében az érseki kastély főhomlokzatán, a központi timpanon közepén található címerről írtunk. Ezúttal, a második részben ugyanazon a köztéren maradunk, csak az épület más. A Szentháromság tér másik domináns háza a volt jószágkormányzóság, azaz a volt hotel épülete.

A jelenleg ugyan felújított, de évek óta kihasználatlanul kallódó műemlék főhomlokzatán ugyanis eredetileg megtalálható volt egy igencsak grandiózus faragott kőcímer. Az épület történetét a későbbiekben részletesen tárgyaljuk majd, de a mára már nem létező címer bemutatásához tudnunk kell néhány fontos építéstörténeti adatot. A jószágkormányzóság épületét feltehetően az 1770-es években építették1. Rendeltetése az érseki birtokok, uradalom gazdasági és pénzügyi irányítását vezénylő központ volt, lényegében egy korabeli hivatali irodaháznak épült. Az egyszerű tömegű, jellegzetesen magyar barokk épület 5 + 3 + 5 axisos (ablaktengelyes) főhomlokzatának középső három tengelye felett található a meghatározó, karakteres timpanon. Ebbe a háromszögbe került bele egy érseki címer, melyről egyértelműen árulkodik a két oldalon megjelenő 4-4 bojtsoros motívum. A címer a korabeli fotók alapján becsülhetően a mai érseki kastélyon lévő címerhez hasonló, impozáns méretű faragvány volt.

A 20. század elején készült fotón látszik leginkább, hogy az ábrázolt cíemrpajzs négyes osztatú. Jól megfigyelhető a 4 bojtsor is kétoldalt. Forrás: Visky Károly Múzeum online fotótára

Kérdés, hogy kinek a címere volt ez? Logikus lenne az építtető érsekre gondolni, aki források szerint nem más, mint a korban a címet betöltő Batthyány József1.  Ugyanakkor az ő címerpajzsán feltehetően a család hagyományos, sok évszadra visszanyúló múltú, lehajtott fejű, fiókáit etető, kiterjesztett szárnyú pelikán volt látható. A fotók tanúsága szerint azonban a kőcímer egy négyesosztású címerpajzsot ábrázol.

Batthyány előtt Klobusiczky Ferenc volt az érsek, az ő címere a mai művelődési központ bejárata felett is látható, mely ötosztatú. Ő előtte Csáky Miklós volt az érsek, az ő címere egy levágott tatát vagy kun vezér fejét ábrázolta, szintén nem hasonlít a tárgyalt címerre. A Csáky előtt regnáló Patachich Gábor címere szintén ötosztatú, szintén nem egyezik. Ha a Batthyány után következő érsekeket vizsgáljuk, Patachich Ádám, akinek a címere az érseki kastélyon látható, egészen hasonló, négy egyenlő részre osztott. Az ő utána következő, 1817-ben elhunyt Kollonich érsek címere hét elemből áll, tehát szintén nem egyezik. Sem régebbre, sem későbbre nem érdemes tekintenünk, hiszen az biztos, hogy a jószágkormányzóság épülete a 18. század közepén, második felében épült.

Elmondható tehát, hogy a (régebbi, részleteket nem jól ábrázoló) fotók alapján a legvalószínűbb, hogy ezen épületen is Patachich Ádám érsek címerét találjuk.

A címer ma már nem látható. Az elbontásának pontos ideje nem ismert, ám a róla készült fotók egészen a két világháború közötti időszakik megtalálhatók. Az épület a szovjet megszállás alatt járási hivataloknak, majd pártközpontnak adott otthont. Az ekkoriban készült fotókon a címer már nem látható. Pontos évszámot nem ismerünk tehát, de sejthető, hogy az állami tulajdonba kerülést követően, a szocializmus időszakának elején bonthatták el a faragványt. Későbbi sorsa ismeretlen, jó eséllyel megsemmisült.

A címerrel kapcsolatos ismeretek és kérdések rövid ideig aktualitást nyertek az épület néhány évvel ezelőtt történt felújítása miatt. Az ismét érseki tulajdonba került ház a főtér épületeihez illeszkedő színvilággal, arculattal született újjá. A homlokzati munkálatok során a szemfülesek láthatták, hogy a timpanon közepén valamilyen átalakítása munkák kezdődtek. Végül azonban kiderült, hogy egy új, korábban sosem létező, ovális ablak került beépítésre. Ennek a nyílásnak nincs előzménye, a tervező feltehetően az oldalhomlokzatokon és a szomszédos kanonoki házakon található hasonló ablakokból merített ihletet. Egyéni megítélés kérdése, hogy hozzáadott-e az épület megjelenéséhez ez az új elem, vagy csak egy küklopsz jelleget kölcsönzött neki. Egy biztos, hogy emiatt az ablak miatt jelenleg a címer esetleges helyreállítása már nem lehetséges.

Források:

  • 1 – Települési Értéktár,
  • 2 – Móricz Péter: A Batthyányak címerhasználata a történelmi Vas vármegyében

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük