Kalocsa belvárosi plébániatemploma jelenleg egyben a főszékesegyháza is. Tehát a nagytemplom ma egyszerre a város egy részét lefedő plébánia széktemploma, és egyben az érsekség központi temploma is. Nem volt ez mindig így. Feltehetően középkori elődépület alapjaira a 18. század elején építették fel a belvárosi plébánia eredeti széktemplomát. Ez volt az eredeti belvárosi plébániatemplom, mely 17111 táján épült fel barokk stílusban, és a török utáni felszabadítást követően feltehetően ez volt a város első temploma. Ez azt jelenti, hogy egy, a nagytemplomnál is korábbi épületről van szó. Jelen cikkben nem a templom történetét tárjuk fel, hanem a rekonstrukciós modell készítésének hátterét, elveit.
A templomot és mellette álló barokk plébániatemplomot 1878-ban1 bontották el, ma a helyén a néhai kisszeminárium, mai belvárosi tagiskola áll. A ’78-as bontásból eredően fényképek még alig állnak rendelkezésre az épületről, de mivel a nagytemplomhoz képest kevésbé jelentős épület volt, így rajzokon, festményeken, karcokon is kevéssé felfedezhető.
Számunkra a kiindulási alapot az 1857-es ,,Kalocsaváros belsőtelkeinek szabályzati térképe” c. munka jelentette, ahol látszik többé-kevésbé pontosan, hogy milyen alapterülettel, a mai utcai és tömbviszonyokhoz képest hol feküdt a templom. E szerint valóban a belvárosi tagiskola helyén, annak a városházához közelebbi sarkánál állt, szentélye kelet felé nézett. A tájolás, az úgynevezett keletelés érdekes módon nem párhuzamos a főszékesegyház mai irányával, se nem merőleges a főutcára. Nagyságrendileg a középkori, első főszékesegyház tengelyével párhuzamos. Ebből azt a nagyon gyenge következtetést tettük, hogy nemcsak valóban középkori előzményépület alapjaira épület a templom, de talán ez a középkori előd szinte a városalapítással egyidőben, az első főszékesegyház építése idején keletkezett.
Az épület alaprajza után meg kellett határozni a magassági méreteket is. Ehhez a két ismert fotót használtuk fel, melyeken az épület (sajnos csak a távolban) fellelhető. Az egyiken a főutca házsorában tűnik fel, a másik egy távlati városkép. Mindkettő fotó perspektíváját kiszerkesztve megállapítható, hogy a templom tornya közel 40 m magas volt, a templomhajó tetőgerince kb. 18 m magasságú. Megközelítőleg az Asztrik téri zárdatemplommal hasonló magassági paraméterekkel rendelkezett.
Az épület külső megjelenésére, részleteire a Batthyány album rajzaiból következtettünk. Az ebben található ábrázolás több szempontból hibás, téves: egyrészt a perspektivikus ábrázolás több ,,sebből vérzik”. Másrészt az alaprajzot és a korra jellemző barokk stílust, valamint annak helyi sajátosságait megállapítva egyértelmű, hogy az albumban ábrázoltakhoz képest szélesebb főhomlokzatú volt az épület. A Batthyány album szerint a főhomlokzat mindössze a toronyból áll, ugyanakkor biztos, hogy az épület egységes, a templomhajóval megegyező szélességű volt. Ennek megfelelően a torony nem takarta ki teljesen a mögötte található tetőt. A valóságos arányok egy masszív, domináns, kissé zömök középponti tornyot feltételeznek, valamint egy szinte aránytalanul keskeny, alacsony mögöttes hajót. Összképét, tömegét tekintve a szekszárdi belvárosi templomhoz vagy inkább a szentgotthárdi ciszterci templomhoz hasonló arányai lehettek – persze sokkal kevésbé díszes formában.
Felfedezhető továbbá, hogy a fotókon a toronysisakja hasonló volt a főszékesegyház mai, klasszicista stílusú sisakjaihoz – amelyek egy tűzvészt követően épültek az eredeti barokk sisakok helyére. Felmerül tehát, hogy esetleg a belvárosi plébániatemplom toronytetőjét is cserélhették idő közben. A Batthyány album alapján pedig szinte azonos megjelenésű huszártorony található mind a plébániatemplom, mind a főszékesegyház szentélye felett.
A rekonstrukciós modell további forrásanyagok, elsődlegesen az érseki levéltár feltételezhető anyagai, nyilvántartásai alapján tovább pontosítható. A modell az alábbi források alapján készült:
- Kalocsaváros belsőtelkeinek szabályzati térképe, Pest megyei levéltár
- Batthyány album, Die Pfarr Kirche
- Feltehetően az első Kalocsáról készült fotók, 1860 és 1864
- 1 Kalocsai Települési Értéktár – kisszeminárium
Vélemény, hozzászólás?