Néhány hete adták át a Tomori Pál hidat. A hídavatás révén nem csak egyszerűen megnyílt egy új útszakasz a Duna két partja között, hanem is meghosszabbodott az 512-es számú másodrendű főút. Eddig ez az útvonal csak Kalocsa északi elkerülőjét fedte le, így azonban az 51-es sz. főúttól az M6-os autópályáig tart. Ezzel az utóbbi évtizedek legnagyobb léptékű fejlesztése valósult meg a Kalocsa környéki közúti hálózatban. Azonban ez a hálózat (mely nem csak az utakat jelenti, érthető ezalatt a vasút, a kerékpárutak, de akár a vízi közlekedés is) további jelentős lehetőségeket rejt magában. Jelen cikksorozatunk célja a meglévő állapot, valamint a számtalan fejlesztési irány és koncepció, illetve általunk megfogalmazott javaslatok egy csokorba gyűjtése.
A sorozatunk első eleme első sorban a gépjárműs közlekedési kapcsolatokra fókuszál. Ezen belül is leginkább a már említett 512-es főútra. A nevezett másodrendű főút eredetileg Kalocsa város külterületi, főúti elkerülőjének északi szakasza volt nagyjából 20 éven át. Célja az 51-es forgalmának csillapítása a városon belül azzal, hogy a repülőtéri ipari park, valamint a Duna melletti kistelepülések elérését a várost elkerülve biztosítja észak felől. E főútnak végül az elmúlt évtized végén két lehetséges meghosszabbítása merült fel:
- az elkerülő folytatása a város nyugati oldalán, dél felé, Bátya, majd Baja irányába a Meszesi utat átmetszve. Távlatilag tehát ide helyeződhet át az 51-es útvonala, amely így a városmagot nem érintené.
- Valamint a nyugati folytatása a tervezett új Duna-hídon át, az M6-os irányába. Mára már tudjuk, hogy utóbbi verzió végül meg is valósult, ma már használjuk is.
A megvalósult hosszabbítás kapcsán meg kell jegyezni azt az általános jelenséget (mondhatjuk: hibát), amely hasonló projekteket jellemez hazánkban. Nevezetesen azt, hogy egyszer, pontszerűen történik egy nagyobb beruházás, amelyet utána évtizedekig nem követ semmilyen továbbfejlesztés. Konkrétan a Duna-hidak esetében pedig sokszor csak a két közvetlen part összekötése megy végbe, a parttól távolabbi területeket nem tárják fel (gondoljunk a szekszárdi vagy a dunaújvárosi hídra!). Jelen cikk alapötletét pontosan az adja, hogy megvizsgáljuk, miként lehetne az előbb említett hibákból okulva a fejlesztéseket lépésről lépésre, szakaszokban folytatni.
Olvass tovább!
