Az utóbbi hónapokban alig-alig volt aktív a k.arc, aminek több oka is van. Egyrészt számunkra, a szerkesztők számára is sok egyéb elfoglaltság adódott, ami akadályozta a tevékenykedésünket. Másrészt ért néhány csalódást keltő élmény minket az utóbbi időben, első sorban a Főteret elkerülő út fejleményei kapcsán, melynek részleteit most nem taglalnánk. Fókuszáljunk inkább a jövőre!
Ugyanis a céljaink, a város és építészete iránti szeretetünk mit sem változott. Sőt! Ötleteink a csendesebb időszak alatt is tovább sokasodtak, illetve újabb és újabb érdekességeket fedeztünk fel, melyeket szeretnénk megosztani. Ezen felül újabb és újabb projektet előkészítésének láttunk neki a közelmúltban.
Jelen vagyunk tehát újra, aktivizálódunk és hamarosan sorban mindennel jelentkezünk is, amin eddig hátrébb lépve dolgoztunk.
Köszönjük itt is a sok támogatást, érdeklődést, melyet továbbra is igyekszünk megszolgálni.
Az építészet sokféle léptékben és szinten létezik. Amikor nem egy-egy épületet vizsgálunk, hanem távlatibb szemszögből tekintünk annak környezetére, városépítészetről, urbanisztikáról gondolkodunk. Azonban, ha ennél is magasabb összképhez közelítünk, akkor már a regionális és országos terület- és településrendezés szintjén járunk. Következő írásunkban inkább szubjektív, gondolatébresztőnek, vitaindítónak szánt témafelvetésekkel jelentkezünk, melyben Kalocsa regionális és országos szinten történő jelenlétével és jövőképével foglalkozunk. A Kalocsa erőtere kifejezést Lakatos Andor munkái inspirálták.
Foerk Ernő 1868. február 03-án született Temesváron. Eredetileg szobrásznak készült, majd többek lombardiai tanulmányi útjai során megismerte és megszerette az építőmesterséget. Ekkor alakult ki kötődése a téglaarchitektúra iránt is, mely sok későbbi munkáján észlelhető. Építészeti munkássága elején Steindl Imre mellett dolgozott, többek között az Országház belső kiképzésén.
Karácsonyi meglepetésként prezentáljuk számotokra az eredeti belvárosi ívlámpák, azaz kandeláberek 3D modelljét a korabeli képeslapok és fotók alapján rekonstruálva. A korabeli hangulat és kontextus kedvéért a városháza eredeti, tűztornyos formája is felsejlik a háttérben. Három darab ilyen egyedi, míves vas kandeláber készült, egy a városháza mellett, kettő pedig a Szentháromság téren került elhelyezésre. Érdekesség, hogy az ívlámpa megnevezés nem a formára utal, hanem a fényforrás jellegére. Az ívlámpa szénelektródák közötti ív, azaz fénykisülés alapján működött, az izzólámpáknál korszerűtlenebb technológia volt. Intenzitása azonban erősebb.
Boldog karácsonyt kívánunk minden kedves követőnknek!
A kalocsai közvilágítás 120 éves. Ha közvilágításra, utcai világításra gondolunk, egyértelműen elsőként a köztereink mentén álló utcalámpák jutnak eszünkbe. Jelen cikkünk ezt a témakört járja körbe a jelenlegi és néhány múltbéli lámpatípus ismertetésével, hiszen ezek tulajdonképpen utcabútörként, köztéri bútorként jelentősen befolyásolják egy-egy városrész képét. Ugyanolyan a jelentőségük, mint például a köztéri fáknak és növényeknek, hogy többféle elsődleges szerepük is van, amelyek között a településkép formálása is szerepel (fák esetében további jelentőség ugye a mikroklíma befolyásolása, árnyékolás, stb.).
A Szentháromság teret elkerülő új út nyomvonala kapcsán 8 tervváltozatot tárgyalt városunk képviselő-testülete a múlt héten. (Ezek között a k.arc javaslata nem szerepelt, pedig már egy éve is jeleztük, hogy tervünk és dokumentációja szabadon használható forrásmegjelöléssel a további munka segítése érdekében. A részletes tervdokumentáció továbbra is elérhető ITT.) A testület egyiket sem találta megvalósíthatónak, így nem választott preferált verziót.
A kecskeméti Vonalvezető Kft. által készített tervek mindegyike azt a megközelítést alkalmazta, hogy a teret most csak délről lehet elkerülni – szerintünk ez nem helyes. A tervek állítása még, hogy ezen déli nyomvonalak nem hosszútávú megoldások – mellyel mélységesen egyetértünk, ezért nem is tartjuk helyesnek azokat. A javaslatok nagy többsége véleményünk szerint felesleges és végzetes kárt okozva vágta volna át a történelmi Belvárost, némelyek pedig használhatatlan kanyarodási ívű és szélességű megoldást eredményeztek volna – fájó telek-sebeket hátrahagyva, benyomorított, mostoha parkolóhelyek számára. A 8 javaslat közül meglátásunk szerint mindössze egy olyan terv merült fel, mely hosszú távon is a város érdekeit szolgálhatná és jó fejlesztés volna – igaz, ez a legtávolabbi megoldás a Szentháromság tértől mérve. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra is, hogy a Vonalvezető Kft. vizsgálata szerint is a hosszútávú megoldást egy északról történő elkerülés jelenti.
Korábban a döntéselőkészítés segítése céljából összeállítottunk egy olyan részletes anyagot, amely több módszer szerint javaslatonként, részleteibe menően értékeli városépítészeti, megvalósíthatósági és műszaki szempontok szerint az előbb említett önkormányzati terveket. Ezt osztjuk most meg veletek ugyanazzal a céllal, mint ahogy a saját, északi irányú, Irányvonal fantázianévre hallgató javaslatunkat:
hogy bemutassuk a saját elképzeléseinket,
hogy közös gondolkodásra sarkalljunk mindenkit Kalocsa jövőjéről, fejlesztési lehetőségeiről,
hogy segítsük az ügy olyan megoldását, amire 100 év múlva is büszke lehet a város.
A kalocsai közvilágítás 120. évfordulója több pontosítást is kíván. Egyrészt a közvilágítás alatt jelen esetben az árammal működtetett közvilágítást, azaz a villanyvilágítást értjük. Hogy volt-e és ha igen, miként működött a városban korábban utcai világítás, számunkra nem ismert. Másrészt a 120. évforduló az első, villamos árammal működtetett fénynyalábok felvillanására, a városi közvilágítási rendszer próbaüzemére vonatkozik. November 29-én tesztelték ugyanis a felépített hálózatot, majd december 2-től volt folyamatos az üzem.
120 éves a kalocsai közvilágítás – a villanygyár – fotó forrása: Települési Értéktár
A kalocsai villanyvilágítás történetének kontextusba helyezéséhez ismerkedjünk meg a hazai viszonylatokkal is!
November 29-én lesz 120 éve, hogy 1902-ben kigyulladtak a város közvilágítását biztosító villanylámpák. A köztéri világítás sok tekintetben meghatározza egy város arculatát. Esti fényeivel új nézőpontokat és vizuális élményeket nyújt, miközben nappal a lámpatestek és kandalláberek az utcakép részévé válnak.
A következő néhány hétben a jeles évforduló alkalmából több szempontból vizsgáljuk és ismertetjük Kalocsa közvilágítási rendszerét – az építészet keretein belül. Szó lesz történeti áttekintésről, korábbi állapotok bemutatásáról, némileg elemezzük a mostani helyzetet és más példákat is bemutatunk.
A témába vágó, hamarosan érkező anyagainkhoz alapvető és elsődleges forrásként használjuk majd Asbóth Miklós gyűjtéseit.
