A Szent István Gimnázium épületegyüttese több szempontból is érdekes: tagoltsága, több szakaszban történt kialakítása teszi igazán különlegessé, hiszen az elmúlt 250 évben sokszor alakították át vagy bővítették. Eleve beszorított helyzete is érdekes, hiszen a Fegyház és a Gyermekotthon intézményei között fekszik, ezt az ölelést még tovább ,,szorítja” a Szent István király-templom hatalmas tömbje. Sokak számára ismert ezen felül a Hunyadi utcai tömb tetején lévő obszervatórium, a páratlanul szép díszterem, a ligetes belső udvar, és természetesen a Szent István király utcára néző árkádos csarnok is. Ez a térrész míves kapukkal van elválasztva az utca forgalmától, míg a belső udvar felől szabadon megközelíthető. Évek óta maximum a ballagó végzősök körmenetekor nyílik csak meg, egyébként folyamatosan zárva van.
A déli végfal a Honfoglalás idejéből és az azt követő időszakbólOlvass tovább!
Kiskőrös vagy Miske irányából érkezve a Malatin tér előtt, az út jobb oldalán találhatunk egy igen jellegzetes és nagy épületet, ez a Bagó-Soós Malom. A nagy ipari létesítmény nem különösebben díszes, de mégis eléggé megragadja a figyelmet méreteivel és néhány különös részletével. Szembetűnő például az a szoborfülke, amelyben egy kicsinyke Mária-szobor árválkodik, látványos a fehér falak és a sötét párkányok és rizalitok kontrasztja. Évek óta pedig sajnos az is egyre inkább figyelemfelkeltőbb, ahogyan romlik az épület állaga. Az alábbiakban erről a csendesen megbújó ipari emlékről, a Bagó-Soós Malom történetéről olvashattok.
2011-es állapot. A lábazat szellőzik.
Bagó Soós Gergely 1904-ben alapított hengermalmot, melynek eredeti lokációja nem maradt fenn a forrásokban. 1907-ben kezdte meg felépíteni a jelenleg ismert épület eredeti állapotát a Miskei úton, miután megvásárolták a korábban itt álló Tessényi-házat. Az épület eredetileg háromszintes, egyszerű, nyeregtetős tömegű volt, amelyet vízszintes párkányok tagoltak, egyéb vakolatdíszként az ablakok enyhe keretezése emelhető ki. Formáját és méretét tekintve igencsak emlékeztethet minket a Margit Malom legelső állapotára, annak egy egyszerűbb elődje épület meg jelen esetben. Egyik malom tervezője sem ismert, ugyanakkor építésük ideje szinte egybeesik, így a formai hasonlóságok alapján nem zárható ki, hogy ugyanaz az építész vagy kivitelező brigád dolgozott a Bagó-Soós család malmán, mint a Margit Malom főépületén. Ekkoriban állt egy vöröstéglás kémény a létesítmény udvarán.
A Szent István király (avagy ahogyan sokan ismerik még: jezsuita vagy Jézus Szíve) templom a városkép egyik legmeghatározóbb eleme. Ennek ellenére mára már igen-igen omladozó, leromlott képet mutat. ,,Jó” szimbóluma ennek a négy, évtizedek óta lefittyenő, álló, rozsdás óralap. Az alapos felújítására nagy szükség van.Ezzel kapcsolatosan egy kis gondolatkísérlettel jelentkezünk. Mi volna, ha a maihoz képest kicsit más képet mutatna a templom sisakja? Ez a héjalás anyagától függ, erre vonatkozóan látható 3 kísérleti változat alább.
01 – a meglévő állapot
A jelenlegi, erősen korródálódott és az évtizedek alatt matt fehérre patinásodott bádogfedés.
A #kerékpárralKalocsán sorozat folytatásaképp készítettünk egy kérdőívet. Töltsétek ki minél többen, hogy még átfogóbb képet kaphassunk a kalocsai kerékpáros viszonyokról! És hogy mi lesz mindebből?… ;
Nem csak a Kalocsai Érsekség, de hazánk egyik legismertebb egyházi személyisége, Tomori Pál, 1475 körül született, a pontos dátum és helyszín nem ismert. Jómódú felvidéki családból származott, a korban kiemelkedőnek mondható neveltetése révén korán megtanult írni és olvasni. A katonai pálya felé orientálódott, Bornemisza János szolgálatába állt. A Felvidéken és Észak-Erdélyben évről évre lépegetett feljebb a ranglétrán, volt várkapitány, várnagy, kincstári tisztviselő. Az 1500-as évek elején hadvezéri tehetségét is megcsillogtathatta több, kisebb felkelés leverése során. 1514-ben a Dózsa-féle parasztlázadás letörésében már kiemelkedő szerepe volt, 1519-ben pedig egyenesen a főváros, Buda várát őrizte a rendi országgyűlés zavaros időszakában.
Tomori Pál
Kétszer is oltár elé állt volna, de mindkétszer tragikus módon elhunyt menyasszonya még az esküvő előtt. Ezek a csalódások vezették a katonai pályáról az egyház irányába. A hadászati tapasztalatait felhasználva a várnai perjeli címre pályázott, hiszen a titulussal a vallási működés mellett a horvát végvárak biztosítása is feladata lett volna. Végül nem ő lett az apátság vezetője, így a kudarc után az esztergomi ferencesek közé állt.
A kerékpáros közlekedés számára többféle felület, infrastruktúra is létesülhet. Városunkban azonban leginkább csak a kerékpárút jellemző. A hálózat fejlesztésének, bővítésének azonban lehetnek még elemei a kerékpársávok, a kerékpáros nyomvonalak is. Mindegyik másképp hat a közlekedésre, a városképre, másak a jellemzőik. Ismerjétek meg a lehetőségeket az alábbi képek közötti lapozgatással.
Kerékpárút
Városunkra legjellemzőbb kerékpáros infrastruktúra. Ahol Kalocsát biciklis útvonal átszeli, ott az kerékpárúton történik. Az autós forgalomtól a kerékpárút a leginkább elválasztott közlekedési mód a bicajosok számára, így a gépkocsi-forgalom szempontjából a legideálisabb. Ugyanakkor megvannak a veszélyforrásai a gyalogosok által közösen használt felületnek: nagyon figyelni kell a másikra vagy éppen az udvarokból kihajtó autókra, a közutak keresztezésére, stb. A kerékpátúr hosszabb útvonalon is a leginkább megfelelő megoldás, nem véletlen, hogy Kalocsa környékéről is külön kialakított kerékpárutak vezetnek be városunkba (pl.: Foktőről, Negyvenről, Bátyáról). A legigényesebben kialakított bicikliutak nem csak aszfaltcsíkok, hanem bizonyos szabványok szerint előírt szélességi paramétereket tartó, sárga jelzéssel ellátott és kitáblázott építmények.
Elkezdődött az iskola, nagyjából véget ért az utazások, nyaralások időszaka. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 1,5-2 hónaphoz képest megnő a városi utak terheltsége, többen kelnek útra – bármilyen közlekedési eszközre is gondolunk. A zajló projektek miatt több helyen a megnövekedett forgalmat (főleg a gépjárművekét) ideiglenes lezárások, átalakítások is továbbterhelik.
A helyzet jobbítására több megoldás is adódhat, azonban mi szeretnénk most propagálni és elemezni azt az egyet, amellyel kapcsolatban Kalocsának rendkívül jök az adottságai és a fejlődési lehetőségei. Ez pedig nem más, mint a mobilitási eszközök közül a KERÉKPÁR.
Bizonyára többen találkoztak már a kalocsai királyfej fogalmával, valamint annak a műtárgynak a képével, amit a megnevezés takar. A kalocsai főszékesegyház korábbi, középkori változatainak kutatása a 19-20. század fordulóján érte el csúcspontját Henszlmann Imre, valamint Foerk Ernő vezetésével, azonban már korábban is kerültek elő leletek a középkori romok közül. A királyfej előkerülésének pontos ideje és helye bizonytalan, azt Haynald érsek adományozta a Nemzeti Múzeumnak, onnan mára a Szépművészeti Múzeumhoz került.
Mit jelent a lakótelep általában? Ha a szóra gondolunk, sokaknak bizonyosan azonnal a szocializmus éveire jellemző, egyszerű megjelenésű, ,,kocka” panelházak ugranak be mint vizuális, reflexszerű válasz előbbi kérdésünkre. Ha azonban kicsit mélyebben belegondolunk, rájöhetünk, hogy egyébként sok egyéb típusú lakótelep is létezik, nem csak a paneles-társasházasas jellegű: vannak kisebb, családi ház léptékű épületekből szervezett telepek, de akár egy-két óriási épületből állók is, melyek már önmagukban telepszerűek.
Mit jelent a lakótelep a szakma szerint? A KSH és szakirodalmi definíciók szerint a lakótelep egy, a település közigazgatási határain belül elkülönülő településrész, amely jól elhatárolható, összefüggő egységet alkotó ház(csoportokból) áll, tartozik hozzá magas- és mélyépítésű létesítmény (a gyakorlatban például: a házak mellett tervezett közműtelepítés is történik), egységes terv alapján készül, és jó esetben tartozik hozzá több kiszolgálóegység is (pl.: boltok, szolgáltatók, stb.).
A Vidats utcai sorházak megépülésul után (de sok még beköltözés előtt) az 1980-as évek elején. Forrás: Fortepan
Mit jelent a lakótelep Kalocsán? Egy kissé komplexebb, szövevényesebb válasszal tudunk szolgálni, ha Kalocsán értelmezzük a lakótelep fogalmát. Vannak ugyanis olyan településrészek, amelyekre egyértelműen jellemző minden, amit az imént a szakirodalom alapján leírtunk. Ugyanakkor olyan telepített negyedek is találhatók városunkban, amelyek ugyanúgy lakótelepek, de nem tudjuk hozzájuk rendelni az összes korábban leírt tulajdonságot, csak egyeseket. Végül pedig van egy-kettő olyan tervezett városrészünk is, amelyekről csak akkor derül ki, hogy telep, mikor alaposan elmélyedünk Kalocsa településfejlődésének történetében, ugyanis mára eredeti arculatuk és működésük teljesen megváltozott, lakótelepi jellemzőik nem felismerhetők.
Jelen cikk egy többrészes sorozat bevezető eleme, amely érintőlegesen bemutatja a Kalocsán ismert lakótelepeket számotokra. A későbbiekben pedig egyesével tervezzük részletesen leírni őket részletesebb jellemzéssel.
Jártunkban-keltünkben Kalocsán óhatatlanul észrevehetjük, hogy rengeteg épület sárga színű. Vannak, amelyek egyféle sárgát viselnek magukon és vannak, amelyek a sárga több árnyalatával is ,,fel lettek öltöztetve”. Ennek a jelenségnek megvan a logikus oka, amely a 18. századra és a barokk korra vezethető vissza.
A sárga szín kalocsai gócpontja egyértelműen a Szentháromság tér, hiszen mára el sem tudnánk képzelni, hogy a főszékesegyház ne a ma ismeretes halványsárga és élénksárga párosítással emelkedjen ki már messziről a városi sziluettből. Az elmúlt években a korábban egyszínű Érseki palota és az Astriceum Érseki Múzeumnak helyet adó kanonoki ház homlokzata is a nagytemplomhoz lett igazítva. Kis változatossággal reagál a színkombinációra a nagyszeminárium sárga-fehér épülete is. Más jellegű sárga színekkel, de jelen vannak még az ,,összeállításban” a további kanonoki házak, valamint a Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény homlokzatának jelentős része.
Az Érseki Palota főhomlokzata, valamint az azt övező kerítés és a Szentháromság tér új burkolata. Mindegyikben hangsúlyosan jelen van az a bizonyos sárga.
Álljunk is itt meg a Fő téren és nézzünk utána, mi az oka a sárga szín dominanciájának. Hogy az okokat (és következményeket) feltárjuk, némi építészettörténeti utazásra kell induljunk.
