k.arc

  • A Margit Malom – I. rész: a főépületek

    kategóriák: ,
    Címkék: , , ,

    A Margit Malom az egyik legmeghatározóbb épített örökség Kalocsán. Városunk építészetét dominálja az érseki székváros jelleg, tehát elsősorban az egyházhoz köthető építkezések eredményeit és hatását láthatjuk az utcákat róva. Ebben a felhozatalban jelent egyfajta üde színfoltot a Malom együttese, mely így Kalocsa városképét, egyedi és értékes épületeinek csoportját gazdagítja. Fekvéséből és környezetéből adódóan nagy városfejlesztési potenciált is rejt magában, melyek jelenleg kiaknázatlanok. Mindezen tényezők alapján úgy látjuk, a Margit Malom építéstörténete, leírása és fejlesztési lehetőségeinek bemutatása bőven túlmutat egy cikk tartalmán, így egy hosszabb, több elemes sorozatban fogjuk mindezeket közzétenni.

    Tóth János különleges hangulatú fotója

    Kalocsa jelentős épített emlékeit számtalan módon lehet csoportosítani. Az egyik ilyen halmaz lehet a malmok kategóriája, hiszen városunk számtalan pontján felfedezhetjük a mára többségében funkciót váltott, átalakított vagy éppen használaton kívüli ipari létesítményeket. Aztán természetesen ott a rozsdaövezetek kategóriája, amelybe az alulhasznosított vagy éppen nem használt, fizikailag leromlott állapotú laktanyák és gazdasági övezetek tartoznak. Kialakíthatjuk a városképet meghatározó épületek csoportját is, amelybe biztosan beletartoznak például a Belváros és környékének nagyobb épített örökségei. Ezeknek a rögtönzött kategóriáknak az egyértelműen nagyon kicsiny közös metszete a Margit Malom. A Mátyás király utca és a Vajas szegletében elhelyezkedő monumentális telephely messziről meghatározza Kalocsa sziluettjét, néhai ipari súlypont jellegét mára elvesztve várja, hogy ,,ezer sebtől tátongó arcát és testét” rendehozzák.

    olvass tovább!

  • k.arcolat / Mi az a gombafödém? 🍄

    kategóriák:
    Címkék: , ,

    Olcsó poén lenne azt válaszolni a címben található kérdésre, hogy az a vizes mennyezet, ami már gombásodik is. 🙃 Szerencsére nem ez a helyes megfejtés, ugyanis mikor az úgynevezett gombafödémről beszélünk, akkor az elmúlt 100-150 év egyik legfontosabb épületszerkezeti vívmányát emlegetjük, mely ma a kortárs építészet és tartószerkezetek meghatározó eleme.

    Ha egy épületben álló pillér képét idézzük magunk elé, szinte minden esetben úgy képzeljük el azt, hogy az egy felette átfutó gerendát (vagy akár többet) támaszt alá. Ezzel találkozhatunk például egy nagy ipari csarnok belső terében, városunk buszpályaudvarának esővédő tetőinél, vagy éppen a főutcán, a Gimnázium átriumos bejáratának belső terében.

    Azért van szükség az oszlopok tetején a gerendára, hogy az a felette látható födémet, mennyezetet, plafont (nevezzük bárhogy) ne szúrja át, mint egy tű vagy szög egy vékony lapot a terhelés hatására.

    Azaz, hogy csak volt szükség a gerendákra! Ugyanis a vasbeton szerkezetek elterjedésével kialakult egy olyan építési mód is, amely során a vasbeton oszlopok teteje felfelé folyamatosan szélesedett, így bármiféle gerenda segítsége nélkül akár sok szintet is képessé váltak alátámasztani, hiszen az átszúródás az oszlopfej szélesedésével elkerülhetővé vált. Ennek persze megvan a maga összetett építéstechnológiája az egyedi betonzsaluzattal, vasalással, precizitással, stb. De az így létrejövő, gombára vagy gombafejre hasonlító szerkezet újfajta megjelenésű, valamint napjainkra pl.: parkolóházak vagy felhőkarcolók építésénél is gyakran előforduló megoldást eredményezett.

    A gombafödém tehát nem más, mint egy vasbetonból készülő, gomba formájú tartószerkezet. És hogy ez miért érdekes Kalocsa szempontjából? Az a napokban megjelenő, Margit Malom főépületeit bemutató cikkünkből fog kiderülni.

    Egy zürichi katonai tábor gombafödémmel megtámasztott belső tere. Forrás: ETH Zürich – Egyetemi könyvtár

  • k.arcolat / A titkosított laktanyák

    kategóriák:
    Címkék: ,

    A fentrol.hu weboldalán számos, múlt századi, főleg fekete-fehér légifotó érhető el az országról. Kalocsa esetében 1960-ból származnak a legkorábbi ilyen felvételek. A fentebb látható fotón a város nagyja jól látszik kiváló felbontásban, van viszont két olyan elem, amelyet részletezettségtől függetlenül azonnal kiszúrhatunk. Az 1960. július 23-án készült légifotón ugyanis jól látszik a két kalocsai laktanya, amelyeket nemzetbiztonsági okokból elfedtek a fotón. A Foktői út és a Miskei út mellett található két objektum megkerülhetetlen mérföldkő a városfejlődés történetében, ahogyan ezrek életében is.

  • Felszívódott folyónk, a Kígyós

    kategóriák:
    Címkék: ,

    Kalocsa történetére mindig is nagy hatással volt a Duna közelsége, a város ártéri fekvése. Az elmúlt 100-150 évben is jelentősen formálódott a település közvetlen környezetének vízrajza, azonban azt megelőzően, az árvízvédelmi művek megépítése előtt szinte napról napra alakult a környező táj. A folyamatos változás eredményeképpen a Vajas és az abból kiágazó vízfolyások csordogálnak ma keresztül Kalocsán, ugyanakkor mind a most is felfedezhetők egy másik nagy vízfolyás nyomai. Az alábbi cikkben ennek a folyónak, a Kígyósnak a történetét és jelentőségét mutatjuk be.

    Kalocsa a középkorban a Sárköz mocsaras, lápos világának egyik kevés szárazulatán fekvő központja volt. A város címerének kék alapszíne is a végtelen vizeket szimbolizálja, a rajta látható gólyák és a szájukban tartott siklók a környező mocsárvilág jelképei. Mindezen szimbólumok és információk a Duna közelségére vezethetők vissza. A nagy folyó ugyanis ezernyi mellékággal és gyakori áradásokkal árasztotta el Kalocsa környezetét. A mai belvárost teljesen körbevették ezek a folyók, patakok, állóvizek. Egyikük volt a mára eltűnt, pontosabban feltöltődött Kígyós, mely a város szerkezetére és történetére is kiemelt hatással bírt a többi környező vízhez képest.

    olvass tovább!

  • Címerek a falakon I. – Az érseki palota

    kategóriák: ,
    Címkék: , ,

    Az elmúlt évszázadok során, mikor egy-egy jelentősebb épületet alkottak meg elődeink, előszeretettel látták el valamilyen egyedi jelzéssel a homlokzatukat. Ez a jelzés általában az építés vagy az átadás évszáma (ritkábban: pontos dátuma), valamint gyakran az építtető neve, címere szokott lenni. A többszáz éves épített örökségeink esetében sokszor nem vagy csak nagyon kevés dokumentáció maradt fenn egy-egy építkezésről, de a falakra vésett évszámokból és gyönyörű domborműként felhelyezett címerpajzsokról elég sok információra következtethetünk.

    A fentebb leírtak Kalocsán sincsenek másképp: sok homlokzatot figyelve találhatunk címert a házfalakon. Cikksorozatunk első részében az egyik legismertebb példával, az érseki palota főhomlokzatán található érseki címerrel foglalkozunk.

    A jellegzetes dísz a főhomlokzaton, még a palota homlokzati rekonstrukciója előtt, de a már a rézfedés cseréje után – forrás: http://regmult.blogspot.com/2019/11/a-barokk-kalocsa.html

    Bizonyára szinte minden helyi lakosnak beugrik, hogy a palota főhomlokzatának ,,közepén” van valamiféle logó jellegű mintázat. Azonban a részletesebb, szakszerűbb információk már kevésbé közismertek. Lássuk, mit kell tudnunk a palota főhomlokzatának egyik legszembeötlőbb ékéről!

    Olvass tovább!

  • Vasutas történetek I. – A kalocsai 153-as vonal

    kategóriák:
    Címkék: , , ,

    Köztudott, hogy Kalocsát északról körbeveszik a vasúti sínek, melyeken jelenleg sajnos csak teherhorgalom zajlik. A vonalon a Rokkantelep északi határánál, az árulkodó nevű Vasút utca elején található a kalocsai vasútállomás épülete. A létesítmény a kalocsaiak többsége számára biztosan ismert, azonban már egyre kevesebben emlékezhetnek, milyen is volt személyvonattal a 153-as vonalon utazni Kiskőrös felé. A kalocsai vasút történetével foglalkozó cikksorozatunk első eleme a 153-as szárnyvonal történetét dolgozza fel.

    A Balkán irányába már az 1840-es évektől tervezték egy vasúti fővonal kiépítését, melyet azonban a magyar szabadságharc, az azt követő belpolitikai viszonyok, majd a balkáni háborúk akadályoztak meg sorra. Végig jelen volt az igény, ugyanis a vasútvonal erőteljes gazdasági kapcsolatokkal és felvirágzással kecsegtetett az ország, és különösen a tervezett vasút mentén fekvő alföldi települések számára.

    Az 1867-es kiegyezést követően ugyanakkor tisztulni látszott minden belpolitikai körülmény, illetve a balkáni állapotok is a nyugalom irányába mozdultak el, így az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia szerződésben vállalta, hogy megépítik a Budapest-Belgrád (haza oldalon Budapest-Zimonynak hívott) vasútvonalat 1883. június 15-ig.

    A fővonal három lehetséges nyomvonalon haladhatott.

    Olvass tovább!

  • k.arcolat / Tudjátok, ki tervezte a nagytemplomot? Mi sem.

    kategóriák: ,
    Címkék: ,

    Mayerhoffer András a hazai barokk és rokokó éptészet egyik legnagyobb alakja. Leginkább a Grassalkovich-család építészeként ismerjük, aki több ismert templomot is tervezett. Ilyen a pesti egyetemi templom, mely nagyon sok részletében és motívumában mutat egyezést a kalocsai főszékesegyházzal. E stílusrokonság miatt következtethetünk Mayerhoffer nevére mint tervezőre. Szintén erre enged következtetni, hogy barátja, Éder János mester is dolgozott a templomunkon, valamint Mayerhoffer tervezte az akkori érsek, Csáky Imre magyarbéli kastélyát is. Sajnos azonban a levéltárakban a tényleges tervező nevéről nem maradt fenn forrásunk, így meg kell jegyezni, hogy vannak, akik Fischer von Erlach, szintén kiemelkedő hazai építészt tekintik a nagytemplom megálmodójának.

  • Eltűnt Kalocsa I. – A zsinagóga tornyai és homlokzata

    kategóriák: ,
    Címkék: ,

    A városi zsinagóga a Hunyadi János utca és a Haynald Lajos utca sarkán, a Szent István Gimnázium bejáratával majdnem szemben, egészen pontosan a Hunyadi Hános utca 30. szám alatt található. Méreteivel, manapság jellegzetes nagy, rácsos ablakaival messziről látszik. A látványát erősíti, hogy a református imaház és az újonnan épült ügyészség épülete mellett nem nagyon találunk más, ilyen magas épületet a Hunyadi utca ezen oldali szakaszán. Kalocsa egyik jelentős értéke és szerencséje, hogy a világháború és az azt követő pusztítások ellenére a zsinagóga a mai napig jó állapotban megmaradt.

    A kalocsai zsinagóga akkor és most – saját szerkesztés

    Az épület jelenleg a Kalocsai Képtár állandó Vinczellér-kiállítsának odhont, belső tere kétszines, az elmúlt évtizedben esett át egy rekonstrukción. Korábban a városi könyvtárnak adott otthont (akkori nevén Nagy Lajos Könytár), melyet megelőzően az 1950-es évek végéig zajlott itt hitélet. Természetesen a II. világháború előtt Kalocsán is, mint sok helyütt máshol, igen pezsgő zsidó közösség és kultúra volt jelen, az elhurcolt áldozatoknak állít emléket a zsinagóga mellett kialakított emlékpark és emléktábla.

    De vajon hányan tudják, hogy a világháború nem csak a helyi zsidóság eltűntetését, hanem vele együtt a zsinagóga pompájának és eredeti, részletgazdag kiképzésnek végét is jelentette?
    Olvass tovább!

  • Jelen vagyunk az instagramon is!

    kategóriák:
    Címkék: ,

    Jelen vagyunk az Instagramon is k.arcgram néven! Kövessetek minket ott is! A k.arc Instagram-oldala elsősorban a képi, vizuális, rövid videós tartalmakra helyezi majd a hangsúlyt. Az ott megjelenő fotók, rajzok, képek mind az itt olvasható tartalmakat illusztrálják, egészítik ki.

    www.instagram.com/k.arcgram

  • Elindult a k.arc!

    kategóriák:
    Címkék: , ,

    Elindult a k.arc! Hosszú hónapok tervezgetése, ötletelése és előkészületei után nagyon örülünk, hogy végre itt tarthatunk. A mai naptól fogva itt, a weboldalunkon (valamint a facebookon, az instagramon és a youtube-on is) olvashatjátok és láthatjátok mindazt, amit Kalocsa építészetéről, értékeiről és lehetőségeiről gondolunk. Mindezt a sok információt terveink szerint 

    • cikkek,
    • rövid meghatározások, definíciók,
    • képek és képgalériák,
    • videók és mozgóképek,
    • látványtervek,
    • archív, levéltári anyagok,
    • interjúk,
    • rajzok,
    • stb.

    révén szeretnénk a számotokra bemutatni. Nem titkolt célunk, hogy ezekkel a publikációkkal tágítsuk minden helyi vagy távoli olvasó érdeklődését, tudását, és egy picikét még elkötelezettebbé tegyünk mindenkit Kalocsa épített örökségének védelme iránt.

    Igyekszünk folyamatosan fejlődni, amelyhez a Ti segítségetek is kérjük:
    visszajelzéseitekkel, ötleteitekkel, kritikáitokkal jelezni tudjátok nekünk, ha ,,jó az irány”; Bármikor, ha van hozzászólnivalótok, személyes történetetek, véleményetek vagy kiegészítésetek, nyugodtan írjátok meg nekünk. Használjátok a lájkokat, szíveket, tetszik gombokat, reakciójeleket véleményetek kifejezésére!

    Az interakciók, válaszok, jelzések nekünk nagyon fontosak, hiszen többek között a közösségi tervezés, a közösségépítés is célünk a k.arc létrehozásával. Próbáljuk megtalálni az egyensúlyt a realitás és a vízió, a sok írás és a könnyed képek, valamint a közérthetőség és a szakmai mélységek között.

    Sosem szándékozunk továbbá alaptalan vagy bántó véleményt megfogalmazni, ugyanakkor meglehet, hogy kritikus szemmel gondolkodunk majd néhány esetben.

    Fontos még, hogy az itt megjelent anyagok mind a jobbító szándék és patriotizmus szüleményei. Tartalmaink saját és független szellemi termékek, melyek profittól, politikától, előnyszerzési céloktól mentesek. Amennyiben kutatásaink során meglévő publikációkat használunk tájékozódásként, minél alaposabban igyekszünk a forrást megjelölni.

    Már eddig is nagy munkánk van a k.arc létrehozásában, és a jövőben is nagy elszántsággal fogjuk fejleszteni. Reméljük, hogy elnyeri tetszéseteket, és célunknak megfelelően ugyanolyan rajongóivá váltok Kalocsa építészetének, mint mi. Végső soron pedig reméljük azt is, hogy kialakul egy k.arc közösség is!

    Várunk vissza Titeket!