💡 A kalocsai kandeláberek

A kalocsai közvilágítás 120 éves. Ha közvilágításra, utcai világításra gondolunk, egyértelműen elsőként a köztereink mentén álló utcalámpák jutnak eszünkbe. Jelen cikkünk ezt a témakört járja körbe a jelenlegi és néhány múltbéli lámpatípus ismertetésével, hiszen ezek tulajdonképpen utcabútörként, köztéri bútorként jelentősen befolyásolják egy-egy városrész képét. Ugyanolyan a jelentőségük, mint például a köztéri fáknak és növényeknek, hogy többféle elsődleges szerepük is van, amelyek között a településkép formálása is szerepel (fák esetében további jelentőség ugye a mikroklíma befolyásolása, árnyékolás, stb.).

A cikkben elsőként a jelenlegi utcai lámpák, kandeláberek bemutatását végezzük el. Alapvetően külön csoportokba tudjuk sorolni azokat a lámpaoszlopokat, amelyek légkábelen keresztül vannak hálózatra kapcsolva és összekötve, valamint az egymagukban álló, földkábelen keresztül összekapcsoltakat. Nem kérdés, hogy utóbbi kategória sokkal inkább szolgálja a minőségi településkép kialakítását, hiszen nem jár velük (sokszor kusza) kábelrengeteg a levegőben. A légkábelek által csatlakoztatott lámpák legrégebbi képviselője az újabban sótelített, régebben kátránnyal telített faoszlop. Ezeket betonbálványon vagy betontuskón keresztül helyezik a talajba, a fa részek a felszíntől 20-30 cm-re eltartva, ezzel megakadályozva a talajban lévő nedvességek káros hatásait. A faoszlopok általában egy karóból állnak, de nagyobb terhelés vagy több irányból történő vezetékcsatlakozás esetén két karóból és közbenső vízszintes támaszból, egy A betűt formázva. Ezekre az oszlopokra többféle szerelvény kerülhet, szögacélok és kerámia szigetelők tartják a vezetékeket, és maguk a lámpatestek is plusz elemként kerülnek fel. Ugyanezen az elvek működik az áttört gerincű betonoszlopok rendszere: általában egy oszlopból, különös helyzetben A betűt formázó (vízszintes merevítés nélküli) két oszlopból állnak. Ez esetben már nem kell külön elem az alapozásnak, egy elemből áll a teljes felszín alatti és feletti oszlop. Ezek a betonkarók az úgynevezett Vierendel-tartókhoz sorolhatók statikai szempontból, létezik feszített beton és vasbeton altípus is. A betonoszlopok esetében is rátételem a lámpa. Kalocsa és minden magyar település tele-tele van ezekkel a megoldásokkal, nem is kell különösebben keresnünk őket.

Egy fokkal komplexebb megoldás a földkábeleken keresztül csatlakoztatott lámpaoszlopok csoportja. Itt a talaj felszíne alatt van a hálózatra kötés biztosítva, a felszín felett csak oszlopokat, kandelábereket látunk. Minden esetben megtalálhatjuk a talaj közelében azt a kicsi szervizajtót, ami a szakemberek számára szükséges, hiszen a lámpáig itt az oszlop belsejében van felvezetve a vezeték és e kis ajtón keresztül lehet a kábelekkel dolgozni. Kalocsán néhány, szigetszerűen kialakított területen találunk földkábeles közvilágítást. A legegyszerűbb, szinte minden dizájnt nélkülöző megoldásokkal a Szent István király utca mentén, a Miskei út elején és az 51-es bizonyos szakaszán találkozhatunk. Itt olyan vasbeton oszlopokat láthatunk, melyek a föld felett, nagyjából egy méteres magasságig négyzetes tömeggel indulnak, majd e felett egy rövid átmenettel nyolcszög keresztmetszetű oszlopokká válnak, az egész szerkezet pedig enyhén karcsúsodik. A megjelenésében betonkarótól még nem túl távol álló oszlopok tetejére törttengelyű vacsövekkel vannak a lefelé irányuló lámpák felrögzítve. Hasonló, de magasságát tekintve alacsonyabb, kisebb verziójú megoldásokat láthatunk a Széchenyi úti lakótelep házai és a Paksi köz néhány kisebb utcája mentén. 

A karó jellegű oszlopok után következzenek a kandeláber jellegű megoldások, ahol már némi esztétikum is párosodik a praktikummal. Szintén a lakótelepek jellemzője az a megoldás, mikor a már ismertetett, karcsúsodó, nyolcszögű, ám alacsony betonoszlopokra egy úgynevezett hengeres csésze formájú díszelem kerül, ebben található a világítótest. Megjelenésében az elegáns, historizáló kandeláberek egy nagyon leegyszerűsített verziója ez, ám kétségkívül előnye, hogy minimális egyediségükkel és a kábelrengeteget nélkölöző megoldásával kellemesen belesimul a környezetbe. Nagyban hasonlít ehhez a Kubikus parkban található lámpacsoport, mely annyiban tér el, hogy horganyzott, kör keresztmetszetű acél az oszlop alapanyaga.

Az egyedi kialakítású lámpák csoportját gyarapítja a 48-asok terének kandelábere. A tagozatos, nyolcszög alapú fém szerkezet csavart mintás oszlopban folytatódik, majd négyszögletű csésze záródásban végződik. A szürke színű kandeláberek erősen historizáló megjelenésűek és a legalacsonyabbak a városban. A 19. századot, 20. század elejét idéző világuk kissé nehezen párosul a 2000-es évek építészetét képviselő köztér összképével, bár a 48-asok tere meglehetős stílustobzódásában elfér.

TĂ­pusterv alapján kĂ©szĂĽlt, ám meglehetĹ‘sen esztĂ©tikus, ,,minĹ‘sĂ©gi” kandeláber az Asztrik tĂ©r Ă©s az Érsekkert, valamint a FoktĹ‘i Ăşti felvezetĹ‘ sĂ©tány utcalámpája. A Kalocsa SzĂ­ve Program keretĂ©ben telepĂ­tett lámpaoszlopok magasságukkal, letisztult formavilágukkal nem kirĂ­vĂł pontjai az emlĂ­tett terĂĽleteknek, de talán pont ez a jĂł, hiszen az Asztrik tĂ©ren a műemlĂ©ki környezet, az Érsekkertben pedig az arborĂ©tum jellegű kert Ă©rvĂ©nyesĂĽlĂ©se a lĂ©nyeges Ă©s fontos. KĂĽlönlegessĂ©gĂĽk továbbá, hogy a feje tetejĂ©re állĂ­tott kĂşp alakĂş fejezetben a lámpák fĂ©nye felfelĂ© irányul, Ă©s a kĂşp tetejĂ©n lĂ©vĹ‘, fehĂ©r szĂ­nű lemez veri vissza a fĂ©nyt a burkolatok irányába. Az irányfĂ©ny Ă­gy nem vakĂ­t, Ă©s finoman kiemeli a környezĹ‘ magasabb elemeket is Ă©jjelente.

A minden tekintetben egyedi kandeláberek képviselője városunkban a Szentháromság tér több típusú lámpaoszlopa. Alapvetően két magasságban láthatjuk őket, ezen belül még további verziók jelennek meg attól függően, hogy hány gömbbúrát tartanak az oszlopok. A legösszetettebb elemek az egyes épületek főbb homlokzati elemei közelében, míg az egyszerűbbek kevésbé fókuszált térrészeken láthatók. Az egyedileg tervezett lámpaoszlopokat az Érseki Kastély előtt, a XX. század elején álló kandeláberek, valamint falikarok inspirálták. A fém oszlopok csonkagúla alakú, címeres talapzatról indulnak, majd lépcsőzetesen karcsúsodnak. A fehér üveggömbök minden esetben függesztve kerülnek elhelyezésre, néhány esetben több szinten is. Az üveggömböket tartó vékony konzolok kétágú, csigás kapcsolattal indulnak, és a gömbök tetején határozott, sapka szerű fedésben végződnek.

EmlĂ­tĂ©st Ă©rdemel a mĂşltbĂłl a közvilágĂ­tás kiĂ©pĂ­tĂ©sekor telepĂ­tett három darab, Ăşgynevezett Ă­vlámpa – ahogyan akkoriban a városi tervezĹ‘k ezt hĂ­vták. A Szent István király utcán három helyen az általános lámpaoszlopok helyett kĂĽlönleges, egyedi kandelábereket helyeztek el, Ă©rezve, hogy a város kiemelt Ă©pĂĽleteinek Ă©pĂ­tĂ©szete megkĂ­vánja ezt. Ennek megfelelĹ‘en 1 db az Ăşj városháza mellett, 2 db pedig a Szentháromság tĂ©ren kerĂĽlt elhelyezĂ©sre. Az alapszerkezet a többihez volt hasonlĂł: nĂ©gyzetes alaprajzĂş, tĂ©rbeli rácsostartĂł. Az igazi kĂĽlönlegessĂ©g a felsĹ‘, dĂ­szĂ­tĹ‘ szerkezet volt. Ugyanis egy igen egyedi, öntött vas, ornamentikus (növĂ©nyi indákat idĂ©zĹ‘) vaskonzol tartotta a fĂĽggesztett gömbbĂşrát. A többágĂş, filigrán szerkezet akkori viszonylatban is igen elegáns kĂ©pet mutatott, mĂ©ltĂł volt a város közĂ©pĂĽleteihez Ă©s frekventált pontjaihoz.

Jól látható és tapasztalható, hogy az igényesebb kandeláberek egy tér esztétikai hatását pozitívan gazdagítják. Jól szerkesztett alaprajzi elrendezéssel az épített környezet vizuális megjelenését gazdagítják, esténként pedig arányosan elhelyezve megfelelő, jó irányultságú fényforrások lehetnek. A Szentháromság tér, az Asztrik tér és az Érsekkert elenyésző töredéke azonban azoknak a kalocsai területeknek, ahol méltó megjelenésű utcabútorok dukálnának. Cikkünk folytatásaként javaslattételeket, inspirációkat dolgozunk fel, hátha egyszer például a főutcánkon sem rozsdásodó és széthasadó betonoszlopokkal találkozhatunk.

Forrás: fotĂłk – Körte Éva, nettle0 photography, kalohirek.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük