• Rizalit

    kategóriák:

    A rizalit egy építészeti szakkifejezés. Nem más, mint az épületek homlokzati síkjából kiszökellő falszakasz. Jellemzően ,,tetőtől talpig” tart, azaz még nem nevezzük rizalitnak az épületből kiálló erkélyeket, zárterkélyeket, előtetőket, loggiákat, ablakfülkéket, stb. Vagyis a rizalit az a homlokzati szakasz, mely a csatlakozó terepszinttől egészen a zárópárkányig, ereszig, vagy akár a tetőgerincig is szemmel láthatóan előreugrik.

    A rizalit az olasz, illetve latin eredetű risalto kifejezésből származik, mely ugrást, szökkenést jelent. Innen eredeztethető egyébként szaltó szavunk is. A rizalitok a modernizmus beköszönte előtt az építészet egyik leggyakrabban alkalmazott eszközei voltak egy hosszas homlokzat vagy falfelület monotóniájának megtörésére és jatékossá tételére. Nincs ez másképp Kalocsán sem, lássuk!

    Az érseki kastély esetében markáns, 5 ablaktengelyes középrizalittal és igazán enyhe, 2-2 tengelyes sarokrizalitokkal találkozhatunk.

    A rizalitokat az épület (szimmetria)tengelyétől mért elhelyezkedése alapján kategóriákba soroljuk. Értelemszerűen a középrizalit az épület középtengelyében található, tőle távolabb az oldalrizalitokkal találkozhatunk, míg sarokrizalitok az épületek sarakinál, éleinél helyezkednek el.

    Olvass tovább!
  • A Szent István Gimnázium épületegyüttese több szempontból is érdekes: tagoltsága, több szakaszban történt kialakítása teszi igazán különlegessé, hiszen az elmúlt 250 évben sokszor alakították át vagy bővítették. Eleve beszorított helyzete is érdekes, hiszen a Fegyház és a Gyermekotthon intézményei között fekszik, ezt az ölelést még tovább ,,szorítja” a Szent István király-templom hatalmas tömbje. Sokak számára ismert ezen felül a Hunyadi utcai tömb tetején lévő obszervatórium, a páratlanul szép díszterem, a ligetes belső udvar, és természetesen a Szent István király utcára néző árkádos csarnok is. Ez a térrész míves kapukkal van elválasztva az utca forgalmától, míg a belső udvar felől szabadon megközelíthető. Évek óta maximum a ballagó végzősök körmenetekor nyílik csak meg, egyébként folyamatosan zárva van.

    A déli végfal a Honfoglalás idejéből és az azt követő időszakból
    Olvass tovább!
  • Bagó-Soós Malom

    kategóriák:

    Kiskőrös vagy Miske irányából érkezve a Malatin tér előtt, az út jobb oldalán találhatunk egy igen jellegzetes és nagy épületet, ez a Bagó-Soós Malom. A nagy ipari létesítmény nem különösebben díszes, de mégis eléggé megragadja a figyelmet méreteivel és néhány különös részletével. Szembetűnő például az a szoborfülke, amelyben egy kicsinyke Mária-szobor árválkodik, látványos a fehér falak és a sötét párkányok és rizalitok kontrasztja. Évek óta pedig sajnos az is egyre inkább figyelemfelkeltőbb, ahogyan romlik az épület állaga. Az alábbiakban erről a csendesen megbújó ipari emlékről, a Bagó-Soós Malom történetéről olvashattok.

    2011-es állapot. A lábazat szellőzik.

    Bagó Soós Gergely 1904-ben alapított hengermalmot, melynek eredeti lokációja nem maradt fenn a forrásokban. 1907-ben kezdte meg felépíteni a jelenleg ismert épület eredeti állapotát a Miskei úton, miután megvásárolták a korábban itt álló Tessényi-házat. Az épület eredetileg háromszintes, egyszerű, nyeregtetős tömegű volt, amelyet vízszintes párkányok tagoltak, egyéb vakolatdíszként az ablakok enyhe keretezése emelhető ki. Formáját és méretét tekintve igencsak emlékeztethet minket a Margit Malom legelső állapotára, annak egy egyszerűbb elődje épület meg jelen esetben. Egyik malom tervezője sem ismert, ugyanakkor építésük ideje szinte egybeesik, így a formai hasonlóságok alapján nem zárható ki, hogy ugyanaz az építész vagy kivitelező brigád dolgozott a Bagó-Soós család malmán, mint a Margit Malom főépületén. Ekkoriban állt egy vöröstéglás kémény a létesítmény udvarán.

    Olvass tovább!
  • A Szent István király (avagy ahogyan sokan ismerik még: jezsuita vagy Jézus Szíve) templom a városkép egyik legmeghatározóbb eleme. Ennek ellenére mára már igen-igen omladozó, leromlott képet mutat. ,,Jó” szimbóluma ennek a négy, évtizedek óta lefittyenő, álló, rozsdás óralap. Az alapos felújítására nagy szükség van.Ezzel kapcsolatosan egy kis gondolatkísérlettel jelentkezünk. Mi volna, ha a maihoz képest kicsit más képet mutatna a templom sisakja? Ez a héjalás anyagától függ, erre vonatkozóan látható 3 kísérleti változat alább.

    01 – a meglévő állapot

    A jelenlegi, erősen korródálódott és az évtizedek alatt matt fehérre patinásodott bádogfedés.

    Olvass tovább!
  • A #kerékpárralKalocsán sorozat folytatásaképp készítettünk egy kérdőívet. Töltsétek ki minél többen, hogy még átfogóbb képet kaphassunk a kalocsai kerékpáros viszonyokról! És hogy mi lesz mindebből?… ;

    Kövessétek továbbra is oldalunkat a válaszért!

    /// TÖLTSD KI A KÉRDŐÍVET ITT!

  • k.arcok / Tomori Pál

    kategóriák:

    Nem csak a Kalocsai Érsekség, de hazánk egyik legismertebb egyházi személyisége, Tomori Pál, 1475 körül született, a pontos dátum és helyszín nem ismert. Jómódú felvidéki családból származott, a korban kiemelkedőnek mondható neveltetése révén korán megtanult írni és olvasni. A katonai pálya felé orientálódott, Bornemisza János szolgálatába állt. A Felvidéken és Észak-Erdélyben évről évre lépegetett feljebb a ranglétrán, volt várkapitány, várnagy, kincstári tisztviselő. Az 1500-as évek elején hadvezéri tehetségét is megcsillogtathatta több, kisebb felkelés leverése során. 1514-ben a Dózsa-féle parasztlázadás letörésében már kiemelkedő szerepe volt, 1519-ben pedig egyenesen a főváros, Buda várát őrizte a rendi országgyűlés zavaros időszakában.

    Tomori Pál

    Kétszer is oltár elé állt volna, de mindkétszer tragikus módon elhunyt menyasszonya még az esküvő előtt. Ezek a csalódások vezették a katonai pályáról az egyház irányába. A hadászati tapasztalatait felhasználva a várnai perjeli címre pályázott, hiszen a titulussal a vallási működés mellett a horvát végvárak biztosítása is feladata lett volna. Végül nem ő lett az apátság vezetője, így a kudarc után az esztergomi ferencesek közé állt.

    Olvass tovább!
  • A kerékpáros közlekedés számára többféle felület, infrastruktúra is létesülhet. Városunkban azonban leginkább csak a kerékpárút jellemző. A hálózat fejlesztésének, bővítésének azonban lehetnek még elemei a kerékpársávok, a kerékpáros nyomvonalak is. Mindegyik másképp hat a közlekedésre, a városképre, másak a jellemzőik. Ismerjétek meg a lehetőségeket az alábbi képek közötti lapozgatással.

    Kerékpárút

    Városunkra legjellemzőbb kerékpáros infrastruktúra. Ahol Kalocsát biciklis útvonal átszeli, ott az kerékpárúton történik. Az autós forgalomtól a kerékpárút a leginkább elválasztott közlekedési mód a bicajosok számára, így a gépkocsi-forgalom szempontjából a legideálisabb. Ugyanakkor megvannak a veszélyforrásai a gyalogosok által közösen használt felületnek: nagyon figyelni kell a másikra vagy éppen az udvarokból kihajtó autókra, a közutak keresztezésére, stb. A kerékpátúr hosszabb útvonalon is a leginkább megfelelő megoldás, nem véletlen, hogy Kalocsa környékéről is külön kialakított kerékpárutak vezetnek be városunkba (pl.: Foktőről, Negyvenről, Bátyáról). A legigényesebben kialakított bicikliutak nem csak aszfaltcsíkok, hanem bizonyos szabványok szerint előírt szélességi paramétereket tartó, sárga jelzéssel ellátott és kitáblázott építmények.

    Olvass tovább!
  • Elkezdődött az iskola, nagyjából véget ért az utazások, nyaralások időszaka. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 1,5-2 hónaphoz képest megnő a városi utak terheltsége, többen kelnek útra – bármilyen közlekedési eszközre is gondolunk. A zajló projektek miatt több helyen a megnövekedett forgalmat (főleg a gépjárművekét) ideiglenes lezárások, átalakítások is továbbterhelik.

    A helyzet jobbítására több megoldás is adódhat, azonban mi szeretnénk most propagálni és elemezni azt az egyet, amellyel kapcsolatban Kalocsának rendkívül jök az adottságai és a fejlődési lehetőségei. Ez pedig nem más, mint a mobilitási eszközök közül a KERÉKPÁR.

    Olvass tovább!